Gerincfájdalom, porckorongsérv

A csigolyaívek kis ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz, és mindezt szalagok kötik egybe. A csigolyatestek és a nyúlványok zárják körbe a gerinccsatornát, ahol a gerincvelő található. A gerincvelő irányítja a mozgásunkat, ide futnak be az érzőpályák és futnak ki az izmokat mozgató pályák.

Azokat a gerinccsatornán belül elhelyezkedő finom idegszálakat, melyek a gerincvelőből kilépnek, vagy ide belépnek, ideggyököknek nevezik. Ezek a gyökök a csigolyatestek és ívek által képzett lyukakban (foramenekben) lépnek ki a gerinccsatornából, egyesülnek és már idegszálak formájában haladnak a végtagok felé.

Porckorongsérv esetében gyöki, azaz radicularis jellegű fájdalom jelentkezik

A csigolyatestek közt elhelyezkedő porckorongok nem homogének, a belsejük puha, amit egy keményebb külső gyűrű övez. Ez a gyűrű az életkor előre haladtával az arra hajlamos egyéneknél tönkremegy, és fizikai megerőltetés következtében átszakad, a porckorong lágyabb belseje pedig kitüremkedik. Ezt nevezzük protrusionak.

Ha a kitüremkedés nem mérsékelt és egyenletes, hanem egy darab messzebb csúszik ki, azt már porckorongsérvnek véleményezhetik. A megítélés valamilyen mértékig szubjektív, úgy a radiológusoknál, mint az idegsebészeknél. A kitüremkedett porckorong nyomhatja az érző, ritkábban mozgató ideggyököket, és ez már okozhat panaszokat.

Attól függően, hogy melyik porckorong beteg, a közelébe futó ideggyököt nyomja, és ez a gyök által beidegzett területen, vagy deréktájon okoz fájdalmat és reflexkiesést, valamint válaszképpen a gerinc izmainak a fájdalmas megfeszülését.  Ezért a beteg célirányos kikérdezése, valamit a klasszikus neurológiai vizsgálata alapján a neurológus pontosan meg tudja mondani, melyik porckorong beteg.

További vizsgálatokra egyáltalán nincs szükség az első neurológiai vizsgálat után, amennyiben a neurológus nem tapasztal bénulást. A kezelést ugyanis nem a porckorongbetegség mértéke határozza meg, mert ez nem kezelhető, hanem a beteg panaszai és tünetei.

Minden esetben elkerülhetetlen a pihenés és fekvés mindaddig, ameddig a fájdalom nem enyhül. A pihenést semmilyen gyógyszeres kezeléssel nem lehet kiváltani!

Ha a pihenés önmagában nem enyhíti a fájdalmat, néhány hetes gyógyszeres kezelés javasolt. A gyógyszer kiválasztása egyénre szabott, nem a porckorongbetegség, hanem a beteg egyéb állapota szabja meg, hogy melyik típusú gyulladásgátló készítményt és izomlazítót választja az orvos.

A gyógyszerek hatásukban nem különböznek egymástól, mellékhatásaikban azonban igen, ezért a kísérőbetegségek jelentősen befolyásolják a választást. Különböző betegeknek különböző gyógyszer segíthet, de ezek a készítmények nagyon komoly mellékhatásokat okoznak, ezért 3 hónapnál tovább nem alkalmazhatóak! Ezért gyakran alkalmazunk jóval kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkező fizikoterápiát.

Ha a beteg fájdalmai 2-3 hét fekvés és gyógyszerszedés ellenére sem csökkennek, neurológiai beutalása indokolt. A szakorvos, ha a beteg tünetei és panaszai egybecsengenek, ekkor már előrevetítheti az esetleges műtéti megoldás lehetőségét, ezért beutalja a beteget CT vagy MR vizsgálatra, és az adott intézmény lehetőségeitől függően elrendelhet fizikoterápiás és /vagy infúziós kezelést, valamint gyógytornát.

A CT vagy MR lelet birtokában történik a döntés az esetleges műtéti megoldásról. Addig már kiderül, hogy a fájdalom csökkent-e, hogy a beteg tolerálja-e. Amennyiben a CT /MR vizsgálat 1, maximum 2 sérvet igazol, és a beteg panaszai és tünetei egybeesnek az adott lokalizációjú ideggyökök beidegződési területével, a beteg aktívan együttműködik a gyógytornával és motivált a felépülésben, ebben az esetben van remény a sikeres műtétre és a teljes felépülésre. Ekkor indokolt a beteg beutalása idegsebészetre.

Ha a CT/MR vizsgálat több porckorong betegségét igazolta, akkor egy-két porckorong operálása nem oldja meg a műtét utáni panaszmentességet. De ebben az esetben is indokolt lehet a beteg beutalása az idegsebészhez.

Ha a beteg panaszai és a CT/MR felvételen látható elváltozás anatómiailag nem esnek egybe, akkor valószínűleg krónikus fájdalom szindrómáról van szó, ezért a beteg pszichiátriai beutalása indokolt.

Ritkán, de előfordul, hogy a porckorongsérv a mozgató gyököket nyomja el, ennek következtében a beteg lábfeje lebénul. Leggyakrabban a sarokra-állás válik nehezítetté. Ebben az esetben a bénulás észlelő neurológus sürgős CT vizsgálatot kér, és ha a porckorongsérv igazolódik, akkor sürgős idegsebészeti vizsgálat indokolt. Ha ugyanis a sérv tartósan elnyomja a mozgató idegszálat, akkor az már műtéti felszabadítás ellenére sem működőképes. Ebben az esetben a lábfej tartós fizikoterápiás kezelése javíthat a beteg bénulásán, és speciális segédeszközzel (peroneus emelő) javítható a beteg járása.

 A porckorongsérv műtéti kezelésének indikációi (fentiek összefoglalása):

a) abszolút indikáció ( a műtét elkerülhetetlen)

• porckorongsérv által okozott izombénulás
• vizelet-és székletürítési zavar

b) relatív indikáció (a műtétet a beteg szeretné, és az idegsebész reálisnak látja azt, hogy a műtét árán a beteg panaszmentessé válik)

• a beteg számára tűrhetetlen mértékű fájdalom, amiért egyértelműen csak a porckorongsérv okolható
• gyakran visszatérő, a munkaképességet jelentősen befolyásoló fájdalom.

Fontos belátni, hogy a műtéttel a porckorongnak csak a sérvesedett darabja kerül eltávolításra, a kopófélben lévő (degenerálódó) porckorong a helyén marad, így az operált betegnek a gerinctornát életmódja részévé kell tennie! Természetesen a műtét után teljes élet élhető, pl. terhesség is vállalható, de azért javasolt a gerinckímélet.

      dr. Kerekes Éva főorvos, neurológus és gyermekneurológus szakorvos