A fájdalom és depresszió kombinált kezelése

A leggyakrabban használt fájdalomcsillapítókat (paracetamol, aszpirin és egyéb, nem szteroid gyulladáscsökkentők, vagy súlyos esetben ópioid fájdalomcsillapítók) a különböző pszichiátriai szerekkel együtt írják fel.

A gyógytornászok segítségével végzett gyakorlatok nem csak a fájdalom vagy mozgásképtelenség ördögi körét törik meg, de segítenek enyhíteni a depressziót is.

A kognitív és viselkedési terápiák segítenek a betegnek megtanulni, hogyan lehet elkerülni és elűzni a félelemmel járó, riasztó gondolatokat, illetve olyan mindennapi rutint kialakítani, mely segít kivédeni, illetve legyőzni a fizikai és lelki szenvedést.

A pszichoterápia segít a betegeknek és családtagjaiknak megfogalmazni a fájdalommal kapcsolatos élményeiket, illetve azt, hogy az milyen kapcsolatban áll az életük egyéb problémáival.

Ami összeköti a fájdalmat és a depressziót

A pszichológiai, neurológiai és hormonális hatások - melyek összekötik a fájdalmat és depressziót – közötti kapcsolat mélyebb vizsgálatával javítható a betegek gyakorlati ellátása.

• Miért épülnek fel egyesek fájdalom nélkül egy sérülésből, míg másoknál krónikus tünetek alakulnak ki?
• Ez a folyamat milyen kapcsolatban áll a depresszióval és szorongással?
• Hogyan befolyásolják a krónikus fájdalomtól szenvedő depressziós beteg agyműködését a pszichoterápia és az antidepresszánsok?
• Milyen jellegű és milyen hosszú pszichoterápia hasznos a számukra?

Eme kérdések alapos kivizsgálásával, illetve a fájdalom és depresszió egyidejű kezelésével a cél nem csak a tünetek hiánya vagy enyhítése, hanem egy olyan élet kialakítása, melyben a beteg újra produktív lehet.

(Fordította: Cs.K., Lektorálta: Dr. Földi Ilikó)