Szomorúság és depresszió: mi a különbség?

Főoldal / A lélek fájdalma / Szomorúság és depresszió: mi a különbség?

A levertség depresszió? A szomorúság, bánat, gyász érzése, a lélek fájdalma önmagában depresszió lenne? A klinikai esetek és a hétköznapi levertség között nagy különbségek vannak.

Hangulati életünk valóságos hullámvasutat jár. Egyik nap még jó passzban vagyunk, másik nap pedig már levertek lehetünk. Lehet, hogy történik egy bosszantó apróság, vagy nagyobb kellemetlenség, ami rányomja a bélyegét a hangulatunkra.

Elképzelhető, hogy akár napokig is levertek maradunk, nincs étvágyunk, de tudjuk, hogy a levertség átmeneti. A nehézségek ellenére a személy tisztában van vele, hogy eljön a nap, amikor újra jól érezheti magát. Bár a reklámok, filmek örök boldogságról szólnak, ez egy irreális vágyálom, a hétköznapi életben természetesen adódnak hullámhegyek és völgyek.

A depresszió ezzel szemben egy tartós állapot, ami legalább két héten át elhúzódik és a levert hangulat mellé más testi és lelki tünetek is csatlakoznak.

Gyász

Bármilyen veszteség hatására felléphet gyászreakció, amit elkülönítünk a depressziótól. Egy haláleset, vagy akár szakítás után természetes a gyász érzése. Ekkor szintén nagyfokú lehangoltságról számolnak be a személyek, elesettség, hiányérzés lesz úrrá az emberen. Bár első ránézésre a depresszióhoz hasonlóak a tünetek, mégis nagyon más, hiszen ez természetes folyamat, amely idővel csillapodik, és a lelki egyensúly visszatér. Különleges esetekben, elakadások során lépnek fel további tünetek.

Depresszió háttere

A depresszió genetikai hátterét már bizonyították. Míg a hétköznapi hangulatingadozások elsősorban lelki eredetűek és a vele való megküzdés is, addig depresszióban jelen van egy jelentős biológiai érzékenység is, amit aktiválhat egy környezeti nehézség. Az agyban lévő neurotranszmitterek vezetik az ingerületet. Depresszió esetén ez a jelátvitel sérül.

Különbözően vagyunk fogékonyak egyes betegségekre. Vannak, akik a felmenőiktől cukorbetegségre való hajlamot örököltek, mások depresszióra való hajlamot. Természetesen a hajlam nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan megjelenik. A gondolkodásmód, a különféle megküzdési stratégiák segítenek abban, hogy a depresszió ne hatalmasodjon el. Ezért javasolják az orvosok a gyógyszeres és pszichoterápiás segítségnyújtást is. Bizonyos esetekben a megküzdési stratégiák elégtelensége miatt alakul ki a betegség, bár a családban nem jelent meg korábban depresszió.

Tünetek

Ha a következő tünetekből ötöt vagy többet észlel, kérjen segítséget orvostól, pszichológustól:

Szomorúság és üresség érzése.
Ingerülten viselkedik, türelmetlen, veszekszik.
Érdeklődése csökken: beszűkülnek a tevékenységek, alig néhány dolog köti le a figyelmét.
Elhagyja azokat a tevékenységeket, amit korábban szeretett.
Alvási és evési szokásai megváltoznak.
Túl sokat, vagy éppen túl keveset mozog önmagához képest.
Fáradtság, energiahiány jellemzi csaknem minden nap.
A depressziós személy értéktelennek érzi magát, önvádlás, bűntudat fokozott érzése figyelhető meg.
Csökken a gondolkodási képesség, nehezen hoz döntéseket.
Visszatérő öngyilkossági gondolatok gyötrik.