Több ok is állhat a krónikus légszomj hátterében

Ha visszatérő problémával van dolgunk, indokolt a tüdőgyógyászati kivizsgálás. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa  elmondta, hogy milyen kiváltó okok állhatnak a krónikus légszomj hátterében.

Akut vagy krónikus légszomj – ez a különbség

Az akut, vagyis hirtelen jelentkező légszomj rendszerint azonnal ellátást igényel. Az egyik pillanatról a másikra bekövetkező fulladás érzés oka lehet például életveszélyes allergiás reakció (anafilaxia), tüdőembólia vagy idegentest belélegzése (félrenyelés), de jelezhet asztmás rohamot is.

A krónikus légszomj ezzel szemben hosszú időn át, tartósan fennálló állapotot jelöl, amely kezelés nélkül rendszerint rosszabbodik. A hátterében több kiváltó ok is állhat, ezek lehetnek:

• tüdőbetegségek, mint például COPD, súlyos asztma, krónikus hörgőgyulladás, tüdőfibrózis, tüdődaganat, de gyakran jelentkezik poszt-covid tünetként is, a koronavírus-fertőzés lezajlását követően akár hetekig, hónapokig is megmaradhat.
• az esetek többségében valóban tüdőgyógyászati eredetű a probléma, de a légszomj okai lehetnek emellett szívbetegségek, súlyproblémák és egyéb betegségek is, mint például pajzsmirigybetegség, vérszegénység, refluxbetegség, ritkábban anyagcsere betegségek (pl. cukorbetegség) és dohányzás is.

Dr. Tárnok Ildikó elmondta, hogy a tüdőgyógyászati kivizsgálás során a tüdőbetegségek lehetőségét lehet megerősíteni vagy kizárni. A kivizsgálást nem javasolt halogatni, ha visszatérő, esetleg még csak terhelésre jelentkező légszomjat tapasztalunk, mert kezelés nélkül a tünetek erősödésére számíthatunk.

Ha már ismert tüdőbetegség mellett jelentkezik légszomj, akkor soron kívül is forduljunk orvoshoz, mert ahhoz, hogy a további súlyosbodást megelőzzük, a gyógyszerek módosítására lehet szükség.   Az is előfordulhat, hogy nem lehet fizikai elváltozást kimutatni a légszomj hátterében. Ilyenkor stresszre, szorongásra, depresszióra is gondolni kell, az akut légszomj lehet pánikroham tünete is.

Forrás: Tüdőközpont