Analgézia: a fájdalomérzékelés hiánya
Analgézia - Veszélyes, ha valaki nem érzi a fájdalmat!
Azoknak az embereknek a bőre, akik a fájdalom érzékelésének képessége nélkül születnek, általában már alsó tagozatos gyermekként tele van hegekkel. Mivel egyáltalán nem érzik például az ütés, égés, vágás okozta fájdalmakat, állandóan megsérülnek. Ezek a gyerekek játék közben is féktelenebbek, a mindennapokban is gyengébb a veszélyérzetük, így esetükben gyakoriak a csonttörések és nem ritka a csonkítás sem. Óriási veszélyt jelentenek a kívülről nem észrevehető sérülések, betegségek, mint például a vakbélgyulladás. Mindenféle figyelmeztető jel hiányában ugyanis a beteg gyakran későn kap segítséget.
A fájdalomérző képesség veleszületett hiányát kongenitális analgéziának is nevezik, emellett azonban van az állapotnak szerzett formája is. Ilynek például a neuropátiák (idegkárosodások) vagy a lepra baktérium okozta fertőzés (utóbbi a legszegényebb és fejlődő országokban nem ritka), melyek a fájdalom érzékelésének képességét erősen befolyásolják. Az idegek elhalnak vagy csak elégtelenül képesek az ingerület továbbítására. Ez esetben is fennáll a veszélye annak, hogy a beteg nem érezve a fájdalmat, nem tudja elkerülni a sérüléseket.
Hipolagézia
A fájdalomérző képesség teljes hiánya (analgézia) mellett létezik egy átmeneti állapot is, az úgynevezett hipoalgézia. Hipoalgéziában a fájdalom érzékelésének képessége csupán csökkent. Ennek oka fizikai terhelés, például intenzív sporttevékenység vagy szülés. A megterhelés feltehetőn aktiválja a központi fájdalomcsillapító mechanizmusokat.
Az izmokat beidegző idegek ingerlése számos testi reakciót vált ki, többek között hormonok felszabadulását. Noha a pontos folyamat még nem ismert, tanulmányok szerint a fizikai terhelést követően ujj- és fogfájás jelentkezhet. A hipoalgézia tehát, az analgéziával szemben, úgy tűnik, hogy a szervezet egyik védő funkciója.
Hogyan kezelhető a fájdalomérzékelés hiánya?
Jelenleg nem ismert olyan módszer, amellyel az analgézia gyógyítható lenne. A hipoalgézia nem igényel kezelést. A fizikai megerőltetést követően körülbelül egy órával a tünetek maguktól eltűnnek. A hipoalgéziát kutatva a krónikus fájdalommal küzdő páciensek kezelésében is új terápiákat fedezhetnek fel. A szervezet saját fájdalomcsillapító rendszerének aktiválása is fontos tényező a krónikus betegek terápiájában.
B.M. (www.gesundheit.de) Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya
A téma korábbi hírei