Hogyan kezelhető a krónikus hátfájása

A krónikus fájdalom többnyire erősen korlátozza az életminőséget, és nagy megterhelést jelent az érintettek számára.

A kezelés rendszerint több szakterület közreműködését igényli, például: orvostudomány, fizioterápia, ergoterápia, pszichológia. Az ún. multimodális kezelési tervet interdiszciplinárisan, a páciens egyedi igényeinek megfelelően alakítják ki.

A cél, hogy az érintettek szokásos mindennapi tevékenységeikben és munkájukban ne legyenek korlátozva, és mihamarabb visszatérhessenek a normális életvitelükhöz.

Nem gyógyszeres kezelési lehetőségek

Krónikus, nem specifikus hátfájás esetén ezek a lehetőségek jöhetnek szóba elsőként.

Mozgásterápia

Elsős számú lehetőségként a nem specifikus, krónikus hátfájás kezelésében a mozgásterápia jön szóba. A fizioterápia vagy gyógytorna keretében végzett egyedileg kidolgozott mozgásprogram, és a mindennapokban a rendszeres testi aktivitás fokozása jelentősen csökkentik a fájdalmat.

A rendszeresen végzett, célzott gyakorlatok javítják a mozgékonyságot, a koordinációt, növelik az izomerőt és a kitartást, és adott esetben a funkcionális és testtartásbeli hibák kezelését is szolgálják. Az érintettek aktív közreműködésének a terápia ezen formájában döntő jelentősége van.

Pszichoterápia

A krónikus hátfájás kezelését ajánlott pszichoterápiával és kognitív viselkedésterápiával kiegészíteni. Ezekkel a módszerekkel a páciensek a fájdalom feldolgozását megkönnyítő technikákat sajátíthatnak el, pozitívabb hozzáállás képességére tehetnek szert vagy a mindennapokban hasznosítható új viselkedésmintákat tanulhatnak, és a pszichés terhelést jelentő tényezőket, mint például a félelmet, megtanulják kezelni. Mindez pedig bizonyíthatóan hozzájárul az életminőség javulásához.

Kiegészítő lehetőségek

Számos egyéb terápiás lehetőség is rendelkezésre áll, amelyek a felsorolt kezelések kiegészítéseként alkalmazva hozzájárulnak azok sikeréhez. Ilyen például:

• A lazító gyakorlatok (Jacobson-féle progresszív izomlazítás, autogén tréning) segíthetik a stressz okozta terhelés megszüntetését, és enyhíthetik a krónikus fájdalmat.
• Ergoterápia
• Masszázs - mozgásterápiával kombinálva is alkalmazható.

A krónikus nem specifikus hátfájás kezelésére nem alkalmazhatók olyan terápiák, amelyek hatékonysága nem bizonyított vagy a beteg passzivitását fokozzák.

Gyógyszeres terápia

Ha a mozgásterápia a páciens erős fájdalmai miatt nem jöhet szóba, egyes esetekben gyógyszeres kezelésre lehet szükség.

A nem opioid analgetikumok csoportjába tartozó paracetamol hatóanyagú szerek krónikus nem specifikus hátfájás esetén rövid távon szedhetők. Ezeknek a szereknek nincsenek olyan erős mellékhatásaik, mint a következőkben felsorolt szereknek.

Nem szteroid antireumatikumok (NSAR, pl. ibuprofen, diclofenac, naproxen): Noha ezeknek a készítményeknek nagyon jó fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásuk van, csak nagyon rövid ideig alkalmazhatók. Hosszú távú szedésük szigorúan kerülendő!

Ha az NSAR szedése ellenjavallt, alternatívaként az ún. COX-2-gátló alkalmazható.

Nem specifikus krónikus hátfájás esetén a mellékhatások miatt az opiátok alkalmazása ellenjavallt.

Rövidtávon izomlazítók (benzodiazepinek csoportjába tartozó gyógyszerek) alkalmazhatók. Ezek enyhítik a fájdalmat, az izomfeszülést, oldják a mozgás korlátozottságát, azonban ezen szerek esetében igen nagy a függőség kialakulásának veszélye, illetve a beteg kábának érezheti magát ezektől a szerektől. Ezért két hétnél tovább nem szedhetők!

http://www.netdoktor.at/