Kéztő fájdalom szindróma

Éjszakai kézzsibbadás, fájdalom kínozza, reggelente nehezen mozgatható, merev csuklóval ébred? A végtagzsibbadás egyszerű okaitól eltekintve, mint amikor például a karunkon fekve alszunk és ez egyszerűen akadályozza a kielégítő vérkeringést, igen gyakran a kéztő alagút szindróma okozza a tüneteket. Dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a betegség kezeletlenül jelentősen súlyosbodhat, ezért fontos a mielőbbi diagnózis felállítása.

 

A kéztő alagút szindróma tünete a reggeli kézfájdalom, merevség.Az éjszakai kézzsibbadás, kézfájdalom, a reggeli csuklómerevség okát mindig vizsgálni kell, különösen, ha tartósan jelen van a panasz. A kivizsgálás jellemzően összetett, és a kiindulópontja sokszor a nyaki gerinc vizsgálata, ugyanis ezen a területén olyan összekapcsolódó idegköteg található, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását, érzékelését szabályozza. Ha ezen idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat. Ennek az összenyomódásnak azonban oka van, többek közt az alábbiak:

Mindezek közül az egyik leggyakoribb ok azonban a kéztő alagút szindróma, ami egy igen sokakat érintő probléma – hangsúlyozza Para doktor.

 

 

 

Az alagút szindróma nem ritka kórkép, mégis gyakran fejtörés elé állítja a szakorvosokat is, hiszen sokszor meglehetősen általános tüneteket produkál. Zsibbadás, fájdalom, súlyosabb esetben érzéskiesés, izomsorvadás utalhatnak a tünetegyüttesre, amelyért tulajdonképpen az adott területet – igen sokszor a kart, az ujjakat – beidegző idegnyomódások a felelősek.

 

Alagútnak nevezik tulajdonképpen azt a szűk anatómiai rést, amely csatornául szolgál az ereknek és idegeknek. Ha ebben a csatornában kialakul egy duzzanattal, esetleg vizenyővel járó gyulladás, akkor nyilván csökken az átmérője. Emiatt egyre inkább nyomás alá kerülnek az erek és az idegek, ami végső soron elvezet a panaszokhoz. Ezek kezdetben enyhék, például furcsa zsibbadásként jelentkeznek, súlyos esetben azonban akár az izomsorvadásig is eljuthatnak. Többek között ezért is fontos a korai diagnosztizálás és kezelés, hiszen azt is meg kell állapítani, mi okozza az alagút beszűkülését. Vannak ugyanis olyan betegségek, állapotok, amely fokozzák a rizikót, mint például elhízás, terhesség, cukorbetegség, myxoedema, rheumatoid arthritis, köszvény, de az olyan foglalkozások is hajlamosító tényezőnek számítanak, amelyek adott esetben erősen igénybe veszik a kart, a kezet, a csuklót, az ujjakat.

A kéztő alagút szindróma diagnosztizálásához fontos az ENG vizsgálat.Az ENG (és az EMG) vizsgálat is a perifériás idegrendszer vizsgálatára szolgál, a környéki idegek és izmok működéséről ad információkat. Az ENG, vagyis az elektroneurográfia eljárás során a bőrön keresztül elektromos árammal ingerlik az idegeket és a kapott választ elvezetik, majd ezek számítógépes elemzéséből születik az eredmény. A vizsgálatokhoz a beutaló orvos iránydiagnózisa szükséges, ez alapján lehet dönteni arról, hogy mely idegeket, izmokat kell vizsgálni. Ez természetesen módosulhat a vizsgálat során a kapott értékektől függően. Ezért előzetesen a vizsgálat időtartama lehet 30, 60 és 90 perc is.

 

Az ENG és az EMG vizsgálatok alkalmazásával elkülöníthetővé válnak a gerincvelői mozgató idegsejtek, a mozgató- és érző idegrostok, az izmok, valamint az ideg-izom átmenet betegségei. Meghatározható az idegkárosodások típusa, mértéke, az idegek megbetegedésének helye, az elváltozás akut vagy krónikus jellege – ismerteti dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa. - A vizsgálat eredménye nem specifikus, tehát több kórkép is megjelenhet hasonló elektrofiziológiai képpel. Így a panaszokat, a klinikai tüneteket, az esetleges egyéb vizsgálati eredményt és az elektrofiziológiai vizsgálat eredményét mindig együtt kell értékelni.

Első lépcsőben, kezdeti szakaszban a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, a jegelés, az adott ízület tehermentesítése, fizikoterápiás kezelések, gyógytorna, kinesiotape, valamint az életmódváltás jönnek szóba.

 

Erősebb fájdalmaknál gyors javulást érhető el például az érintett területre beadott célzott helyi gyulladáscsökkentő injekcióval. Amennyiben szteroid a hatóanyag, az rövid időn belül csökkenti a gyulladást, ezáltal pedig a panaszt okozó tüneteket is, bár mindig tisztában kell lenni az előnyök mellett a kezelés határaival is.

 

Az injekciós orvosi kollagén terápia is képes bizonyos esetekben csökkenteni a gyulladást, és a fájdalomcsillapítás mellett a szöveti képleteket is megerősíti, ami hosszú távú fájdalomcsökkenést eredményezhet.

 

A természetes működési elvű lökéshullám terápia pedig oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti az anyagcserét és a vérkeringést, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek fokozatos regenerálásával az okot is képes megszüntetni.

 

A konzervatív kezelésre nem javuló, súlyos esetekben előfordulhat, hogy a műtét válik szükségessé az alagút szűkületének megszüntetésére.

 

Forrás: Fájdalomközpont – Prima Medica