Mikor kell allergológushoz fordulni a méh- és darázscsípés után?

Dr. Mezei Györgyit, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus, gyermek tüdőgyógyász szakorvosát arról kérdeztük, hogy milyen tünetek esetén kell allergológiai kivizsgálást kérnünk.

Méh- vagy darázscsípés esetén teljesen természetes, hogy a legtöbb embernél bőrpír, viszketés és duzzanat alakul ki a csípés helyén, ami normális esetben néhány nap alatt el is múlik. A kisebb helyi reakciók mellett az akár 10 cm-t is meghaladó, erős fájdalommal, intenzív vörösödéssel járó, nagy lokális reakciók sem szokatlanok (különösen az ízületek közelében és a jó vérkeringésű testrészeken, pl. az arcon) – mondja dr. Mezei Györgyi. Hozzáteszi: a nagyobb átmérőjű helyi tünetek akár a teljes végtag megduzzadását okozhatják, és előfordulhat, hogy napokig fennállhatnak. Feltehetően IgE mediálta késői, helyi allergiás reakciókról van szó, amelyek nem tévesztendők össze a szisztémás allergiás reakciókkal. Következő csípés esetén ezek a tünetek nem növelik az életveszélyes reakció esélyét.

 

 

 

Rovarméreg allergiáról akkor beszélhetünk, ha az érintett személy szervezetében rovarméreg-specifikus ellenanyag (IgE) termelődik, például a méh-, vagy darázsmérgében található összetevő ellen, és a csípéskor az emberi szervezetbe jutva reakciót is elindít.

 

Az allergiás reakció tünetei általában gyorsan (a csípést követő 5-20 percen belül) kialakulnak, és enyhébb esetben csak bőrtüneteket, testszerte megjelenő csalánkiütéseket, a tenyér és a talp viszketését okozzák.

 

A csípés 30 percen belül életveszélyes állapotot, vérnyomáseséssel, eszméletvesztéssel, valamint légzés-és keringésleállással járó anafilaxiás sokkot is kiválthat. Ennek lefutása egyénfüggő, de akár perceken belül végzetessé is válhat, ezért azonnali sürgősségi ellátást (adrenalin injekció beadását) igényel. Súlyos és nagyon súlyos anafilaxiában teljesen hiányozhatnak a bőrérintettség tünetei a felnőtteknél, így a kardiovaszkuláris elégtelenség marad a fő tünet. A végzetes kimenetelű anafilaxiás reakció azonban nagyon ritka a gyermekek körében. Mint dr. Mezei Györgyi hangsúlyozza: azok esetében, akiket már egyszer megcsípett a darázs/méh, és nem volt tünetük (vagy csak helyi reakciókat okozott náluk a csípés), nincs olyan mutató mely megjósolhatná a következő csípés kimenetelét.

A csípés helyén megjelenő kisebb (10 cm alatti) lokális reakciók esetén nem szükséges további vizsgálatokat végezni, illetve allergológushoz fordulni. Ha azonban a hártyásszárnyúak csípése után a fent említett súlyos, általános allergiás reakciók alakultak ki, akkor mindenképpen kérjünk előjegyzést allergológiai kivizsgálásra. Az anafilaxiás sokk lezajlását követő hetekben szintén fontos, hogy tisztázzuk a kiváltó okot. Ezen kívül akkor is forduljunk rovarméreg allergia kezelésében jártas szakemberhez, ha nagy (10 cm-t meghaladó átmérőjű) helyi reakció alakult ki, továbbá ha a csípést követő 48 órán belül a csípés helyétől távolabbi bőrtünetek jelentkeznek.

 

Az allergológus elsőként rizikóbecslést végez, mellyel felméri a szisztémás reakció súlyosságát, valamint a beteg anafilaxia kockázatát. Ilyenkor a kórtörténet felvétele során többek között tisztázzuk a csípés körülményeit és lefolyását, a korábbi csípésekkel kapcsolatos információkat, a tünetek időpontját, súlyosságát, beazonosítjuk a problémát okozó rovart, a kísérő betegségeket és a szedett gyógyszereket. A vérvizsgálatok, bőrpróba és a tünetek alapján mérlegeljük, hogy fennáll-e a csípést okozó rovar méregével szembeni túlérzékenység, és szükséges-e a rovarméreg alapú immunterápia elindítása.  A rovarméreg immunterápia a súlyos szisztémás tüneteket mutató betegek ellátásának aranystandardja, ami bizonyítottan csökkenti a jövőbeni anafilaxiás események kockázatát. 

 

 

Forrás: Allergiaközpont