Mi a különbség a prosztatagyulladás és megnagyobbodás között?

Dr. Nagy Károly PhD, az Urológiai Központ urológusa a prosztatát érintő két gyakori állapotról, betegségről beszélt.

Az 50 év felett a férfiak fele a prosztata megnagyobbodás miatt zavaró tüneteket tapasztal, ugyanis az idősödés és a hormonális változások miatt a prosztata bizonyos mértékű növekedése természetes - bár ez egy szintig nem okoz gondot. Ha azonban a megnagyobbodott prosztata beszűkíti a rajta áthaladó húgycsövet, az mindenképpen vizelési panaszokat fog okozni. Megjelenik a többszöri éjszakai vizelési inger, a vizeletürítési nehézség, esetleg vizeletelakadás, a szakaszossá váló vizelés, az utócsepegés.

 

Mindennek az az oka, hogy az összenyomódott húgycső fokozatosan elzárja a vizelet útját, és a húgyhólyag izomzatának egyre nagyobb erő szükséges, hogy átpréselje a vizeletet. Az erőltetés miatt idővel az izomzat megvastagodhat, a hólyag falában hegesedés alakulhat ki és egyre kevésbé lesz képes préselni. Ez végül a vizelet pangását eredményezi, sőt, később vesefunkció csökkenéshez, valamint fertőzött vizelet kialakulásához, kőképződéshez vezethet.

 

hirdetések

A prosztatát akut és krónikus gyulladás is érintheti, amelyek közük a krónikus betegség 3 hónapnál tovább tart és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul. Az akut prosztatagyulladásnál előfordulhat láz, hányinger, hányás, míg a krónikus betegség tünetei sokban idézik a prosztata megnagyobbodásét: gyakori, sürgető vizelési inger jelentkezik, még éjjel is, valamint jellemző a vizelési nehézség és/vagy fájdalom. Emellett azonban kialakulhatnak olyan tünetek is, mint a medencetájon és/vagy a nemi szerveknél, esetleg deréknál jelentkező fájdalom, ami állandóan vagy ki-kiújulva van jelen, az ejakulációs nehézség és/vagy fájdalom, és ritkábban bár, de a krónikus formánál is feltűnhetnek a gyulladásra utaló általános jelek, mint láz, hányinger.

Amikor egy férfi prosztataproblémával fordul orvoshoz, több úton is elindulhatunk a vizsgálatokkal, bár a fizikális vizsgálat és a laborvizsgálat minden esetben szükséges – hangsúlyozza dr. Nagy Károly PhD, az Urológiai Központ urológusa. – A fizikális vizsgálat során síkosított gumikesztyűben a végbélnyíláson keresztül megtapintjuk a tömör prosztatát, és szükség esetén nyomással egy kis folyadékmintát is kipréselünk. Ezt később a laboratóriumban elemzik, gyulladást okozó kórokozók után kutatva. A vérvételre épülő laborvizsgálat során elsősorban a PSA szintet (prosztata tumor specifikus antigén) elemzik. Ez az érték a jóindulatú megnagyobbodás esetén is nagyobb lehet, ezért további ellenőrzést tesz szükségessé.

 

Ezek után szükség szerint következhet speciálisabb vizsgálatok, mint a számítógépes vizeletáramlás vizsgálat (uroflow) és az ultrahang vizsgálat, ami telt húgyhólyag mellett hason át vagy a végbélen keresztül is történhet. Prosztatagyulladás gyanúja esetén egyes esetekben citoszkópia és a biopszia,is elrendelhető.

 

Az eredmények alapján már jól elkülöníthető, hogy prosztata megnagyobbodás, illetve akut vagy krónikus prosztatagyulladás okozza-e a panaszokat.  Ha prosztata megnagyobbodás a diagnózis, az vény nélküli és vényköteles szerekkel, életmóddal, és végső esetben műtéttel is kezelhető, és mindenképpen kontrollálandó. Prosztatagyulladás esetén pedig, ha fény derül a bakteriális eredetre, szájon szedhető antibiotikumos kezelésre van szükség, ami krónikus betegség esetén akár hónapokig is tarthat. Amennyiben pedig ez nem elég, további kezelések is felmerülhetnek, az intravénásan adagolt antibiotikumoktól az izomlazítókig, a gyulladáscsökkentőkig. Mindemellett pedig nagyon hasznos a stresszkezelés minden változata, legyen szó relaxációról vagy csoportos stresszkezelő terápiáról. 

 

Forrás: Urológiai Központ