Fáj-e a májgyulladás?

Sokan csak annyit tudnak róla, hogy ez lehet a sárgaság fő oka. De vajon fáj-e a máj, ha be van gyulladva? Milyen tünetek utalhatnak hepatitiszre? Mikor és kinek fontos a kivizsgálás? Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus válaszolt a kérdésekre.

A májgyulladás korai felismeréssel jól gyógyítható.A májgyulladás (hepatitis, hepatitisz) meglehetősen gyakori betegség és kezeletlenül súlyos szövődményekkel is járhat. Leggyakrabban vírus okozza, amelynek kórokozóit betűkkel jelölik. Az A-, a B- és az E-vírus akut lefolyású betegséget eredményez, míg a B-, a C- és a D-vírusok felelősek a krónikus májgyulladás kialakulásáért. Az akut májgyulladásnál előfordulhat, hogy a betegség nem múlik el, hanem hónapok elteltével krónikussá válik.

 

A vírusokon kívül azonban más oka is lehet a májgyulladásnak, például baktériumok, autoimmun megbetegedés és toxikus anyagok (például mérgek, bizonyos gyógyszerek és igen gyakran a túlzott alkoholfogyasztás) is vezethetnek hepatitiszhez.

 

 

Magát a betegséget többféle ok is kiválthatja. A hepatitisz A vírus által okozott betegség elsősorban a higiénia hiánya miatt fekáliával szennyezett anyagokkal (vízzel, étellel) terjed, valamint anális szex útján. A hepatitisz B vírus okozta májgyulladásnak akut és krónikus formája is ismert. Fertőzött vérrel, vérkészítménnyel, szennyezett tűvel, orvosi eszközökkel, esetleg méhen belül és szexuális úton terjed. A hepatitisz C ugyanúgy terjed, mint a B vírus, jellemzően azonban fertőzött tű közös használatával. A hepatitisz E vírus miatt kialakuló betegség olyan földrajzi területeken szokott megjelenni, ahol fertőzött vízzel találkozhatnak az emberek. Az A- és a B-vírus ellen védőoltás elérhető!

 

A nem fertőző májgyulladások főleg krónikusak és a máj szerkezeti átépüléséhez vezethetnek. Ide tartozik az alkoholos hepatitisz, a zsírmáj okozta steatohepatitis, az autoimmun hepatitisz, a vaslerakodás okozta májgyulladás (haemachromatosis) és a rézlerakódás a májban (Wilson kór).

Májgyulladás diagnosztizálásához fontos a hasi ultrahang és a laborvizsgálat.Az akut májgyulladás nem feltétlenül jár feltűnő tünetekkel, sokszor csak általános panaszok jelentkeznek, mint rossz közérzet, kimerültség, ízületi- és izomfájdalom, hányinger, fejfájás. A jobb bordaív alatti fájdalom és a bőrkiütések már mindenképpen felvethetik a hepatitisz gyanúját. Ezek a tünetek a krónikus formánál is tapasztalhatók lehetnek, és ezekhez csatlakozhat a sötét vizelet és a világos széklet. A tévhitekkel ellentétben a sárgaság már csak a későbbi fázisban jelentkezik. A bőr és a szemfehérje elszíneződésének közvetlen oka, hogy a máj funkciózavara miatt nem tudja hatékonyan lebontani a vörösvértestek lebomlásakor keletkező bilirubint.

 

Májgyulladás esetén nem feltétlenül „fáj a máj”, de az általánosabb tünetek, a beteg kórelőzményei és életmódja alapján már felmerülhet a hepatitisz gyanúja. A diagnózishoz szükség van a máj működését is értékelő laborvizsgálatokra, hasi ultrahang vizsgálatra és esetleg székletelemzésre is – ismerteti Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.

Ha sikerül korán felfedezni a májgyulladást, megakadályozhatjuk a májsejtek nagyobb arányú pusztulását, így akár a teljes gyógyulás is elérhető – hangsúlyozza Németh doktornő.

Ha a vizsgálatok során az derül ki, hogy a hepatitiszt vírus okozta, vírusölő gyógyszereket rendelünk el, baktérium esetén pedig antibiotikumot. Amennyiben mérgezés, gyógyszer vagy alkohol váltotta ki a betegséget, elsősorban a toxikus anyagoktól kell megszabadulni. Mindezen kívül is érdemes betartani a táplálkozásra vonatkozó dietetikai tanácsokat, nagy hangsúlyt kell helyezni a személyes és az intim higiéniára, bizonyos külföldi országokban óvatosan kell eljárni az étel, ital fogyasztással és aki veszélyeztetett, annak érdemes beadatnia a védőoltást.

 

Forrás: Hepatológiai Központ