Talpi bőnye gyulladás

Sarok- és talpfájdalom hívhatják fel a figyelmet a talpi bőnye gyulladására, amely igen gyakori jelenség futóknál és olyanoknál, akik sokat állnak, járnak kemény felületen. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a kezelés otthoni és orvosi lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A talpi bőnye gyulladása, vagyis a fasciitis plantaris egy viszonylag gyakori probléma, ami a túlterhelés vagy egyenetlen terhelés miatt alakulhat ki. Maga a talpi bőnye egy erős, kötőszövetes lemez, amely a lapon húzódik a saroktól a lábujjak tövéig. Elsődleges funkciója, hogy csillapítsa a lépéskor, földet éréskor keletkező becsapódási rezgést.  Ha azonban ez a talpi szalag hosszú ideig túlterhelésnek van kitéve, lassan mikrosérülések alakulhat ki rajra, ami pedig egy tartós gyulladásos állapotot hoz létre. Kezelés nélkül, változatlan terhelés mellett a bőnye megvastagodhat, sőt szövődményesen mész rakódhat le a gyulladt területen és kialakul az úgynevezett sarkantyú, amit már csak műtéttel lehet eltávolítani. Nyilvánvaló, hogy a cél az, hogy a páciens ne jusson el erre a szintre, már korábban megkezdődjön a hatékony, és többnyire hosszantartó kezelés.

 

Eleinte a sarokcsontnál és/vagy a lábujjak tövénél jelentkezik a fájdalom. Húzódó, szúró jellegű az érzés, ami rögtön a reggeli felkelés után megmutatkozik.

 

A fájdalom a folyamat kezdetén 10-20 perc alatt elmúlik, mintegy bejáratódik a láb. Később azonban egyre tovább jelen van a feszítő érzés. Fizikai aktivitás is fokozhatja a panaszokat. 

 

A talp, a sarok a gyulladás miatt kipirulhat, meleggé válhat, egyre nehezebbé válik a járás, az állás.

Mivel a túlterhelés elsősorban sportolóknál jelenhet meg, igen gyakran a futók, ugrók jelentkeznek ilyen problémával, különösen, ha nem szakszerűen építették fel az edzésüket – hangsúlyozza Páll doktor. – Ugyanakkor természetesen mindenkinél jelentkezhet a gyulladás, főként, ha kemény talajon kénytelen állni vagy járni, például tanároknál, pincéreknél, álló foglalkozást végzőknél.

Nem ergonomikusan kialakított cipő viselése. Különösen veszélyes ebből a szempontból a nyaranta viselt vékony papucs, a magassarkú cipő, a nem megfelelő megtámasztást biztosító lábbelik, a széttaposott cipó. Kemény talajon nem egészséges a mezítláb járás sem.

 

A túlsúly jelentős terhet ró a talpboltozatra, így a talpi bőnyére is, tehát alapvető kockázati tényező. Sajnos e tekintetben a terhesség sem kivétel.

 

Az idősödés is ronthat a helyzeten, 40 és 60 éves közt gyakoribb a gyulladás.

Bizonyos állapotok, például az ízületi gyulladás is rizikónövelő tényezőnek számítanak. 

Páll doktor szerint, ha túl sok mikrosérülés keletkezik a fasciában, az előbb-utóbb valóban elszakadhat. Ha össze is forr később, az már csak hegszövettel lehetséges, ami mindig rugalmatlanabb, mint az egészséges szövet, tehát nem nyerhető vissza a teljes funkcionalitás. Ugyancsak veszélyes, ha nem teljes a gyógyulás, hiszen ez azzal járhat, hogy a fájdalom miatt akár csak kisebb mértékben is, de az egészséges lábra nagyobb terhelés nehezedik, vagyis idővel a boka, a térd, a csípő és a gerinc is fájni kezd. 

 

Már csak a következmények kivédése miatt is fontos az időben elkezdett, szakszerű kezelés. Hiába tűnik úgy, hogy „már nem is fáj annyira”, sokszor csak átmeneti az enyhülés – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - Elsősorban is szüneteltetni kell azt a tevékenységet, ami kiváltotta a gyulladást. Futás, ugrás helyett lehet kerékpározni, úszni, az állást lehetőség szerint üléssel kellene „kiváltani”. Otthoni kezelésként beválhat a hideg-meleg terápia, a rendszeres és finom nyújtás, a masszírozás. Szakember által biztosított segítség lehet a helyi vérkeringést fokozó fizikoterápia, a lökéshullám kezelés. Ugyanakkor szükség lehet gyulladáscsökkentőkre, és bizonyos, előrehaladott esetekben elkerülhetetlen a műtét.

 

Forrás: FájdalomKözpont