Derékfájdalom

Mivel rengetegen keresik fel a szakorvost derékfájás miatt, amelynek okai igazán szerteágazóak lehetnek a porckorongsérvtől az isiászig, ezért különösen fontos az alapos kivizsgálás. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás legfontosabb lépéseiről beszélt.

1. Részletes anamnézis

Első lépésben az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Éppen ezért érdemes előzetesen átgondolni, milyen választ adnánk az alábbi kérdésekre.

• Hogyan alakul az egyes napszakokban a fájdalom, például felkeléskor vagy este rosszabb? Más testrészekben is érezhető a fájdalom? Olyan tünetek is vannak, mint gyengeség, zsibbadás? Milyen típusú a fájdalom: szúr, ég, tompán, sajgóan fáj? Van olyan pozíció, ami különös nehézséget, fájdalmat okoz?
• Van-e valamilyen friss vagy régi sérülés, ami okozhatta a derékfájdalmat?
• Mozog, sportol-e rendszeresen vagy mozgásszegény életmódot él? Ha sportol, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája: üléssel, állással vagy mozgással jár?
• Hány órát alszik naponta, milyen pozícióban? Milyen matracot, milyen párnát használ?

2. Fizikális vizsgálatok

A fizikális vizsgálat során tovább szűkíthető a derékfájás lehetséges okainak száma. Ilyenkor az orvos az alábbi vizsgálatsort végezheti el.

• Tapintásos vizsgálat: amikor a szakorvos végigtapintja a hát alsó szakaszát, igyekszik megtalálni az izomgörcsök, a feszesség, vagy éppen a gyengeség, az ízületi rendellenességek helyét.
• A mozgástartomány feltérképezése: az orvos ilyenkor arra kéri a pácienst, hogy hajoljon le, forduljon el. Eközben azt figyeli, melyik mozdulat okoz fájdalmat, illetve melyik az, amit esetleg véghez sem tud vinni.
• Motorikus funkciók vizsgálata: egyes esetekben szükség van az idegrendszer fizikális vizsgálatára, például a csípő, a térd, a boka, a nagylábujj különböző irányú mozgatására. Sokszor azt is meg kell figyelnie az orvosnak, hogyan reagál a test a könnyű érintésre, a kisebb szúrásra a törzs alsó részén, a medencetájon és a lábakon.    
• Reflex teszt: a gyengülő lábi reflexek és a csökkenő izomerő is fontos jelzések az állapotról.
• Lábemelés teszt: időnként az orvos azt kérheti, hogy a beteg feküdjön le és az egyik felemelt lábát tartsa olyan egyenesen, ahogyan csak tudja. Ha ez derékfájdalmat okoz, az akár porckorongsérvre is utalhat.

3. Képalkotó diagnosztika

Amennyiben a derékfájás nagyon súlyos, esetleg nem enyhül 2-3 hónapja, vagy nem reagál a non-invazív kezelésekre, szükség lehet különböző képalkotó eljárásokra, hogy tisztázódjon a helyzet. Íme, a leggyakoribb vizsgálatok:

• Röntgen: ezzel a módszerrel kiszűrhető többek közt az arthritis, a törés és a tumor.
• CT: a computer tomográf képes képet alkotni a gerinc keresztmetszetéről, ami lehetővé teszi az orvosoknak, hogy több szögből is megvizsgálják a területet.
• MRI: a mágneses rezonancia vizsgálat röntgensugárzás nélkül készít részletes képet a gerinc struktúrájáról, és a szövetek deformitásait is megmutatja.

Az akut derékfájdalom esetén sokszor könnyebb a diagnózis felállítása és a kezelés, de a krónikus derékfájdalom esetén sem szabad beletörődni az állapotba - hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - Szerencsére sok eszközünk van arra, hogy korrekt diagnózis állítsunk fel, és az erre épülő célzott kezelések rengeteget javíthatnak a helyzeten.

Forrás: FájdalomKözpont