A krónikus hátfájdalom kezelése

A krónikus fájdalom szindróma nem csak „fejben létezik”

Annak ellenére, hogy a krónikus fájdalom igen sokakat érint – egyes becslések szerint az amerikai lakosságnak például 11-40 %-át -, mégis sok a félreértés, a pontatlan megközelítés a jelenség körül. A szakorvosok sokáig abból indultak ki, hogy minden fájdalomnak kell lennie egy körülhatárolt okának, egy betegségnek vagy sérülésnek. Ha pedig ilyen konkrétumot nem találtak, hajlamosak voltak legyinteni, és esetleg kijelenteni, hogy a krónikus hátfájdalom vagy krónikus fájdalom szindróma (KFSZ) csakis a páciens „fejében van jelen”, tehát az bevett módszerekkel nem kezelhető.  Szerencsére az utóbbi években egyre több újfajta megközelítés jelent meg a KFSZ kezelésében, valamint egyre több faktort azonosítanak be, amelyek befolyásolják a betegség megjelenését, fennmaradását.

Hogyan hat a fájdalom az agyra?

krónikus fájdalom hátfájásA tudományos társadalom egyre inkább úgy tekint a KFSZ-re, mint önálló kórképre, és nem, mint egy fájdalomtípusra a sok közül. A fejlett képalkotási módszerekkel kimutatható, hogy a krónikus fájdalom – az akut vagy a rövid ideig tartó fájdalommal szemben – strukturális változásokat okoz az agyban, amelyek kognitív nehézségekhez, szorongáshoz és depresszióhoz is vezethetnek. A vizsgálatok bizonyos központi idegrendszeri változásokat is kimutattak, amelyeket pedig éppen az olyan személyes tapasztalatok eredményeznek, mint a szorongás és a depresszió. Vagyis tulajdonképpen kialakul az ördögi kör.    

A fájdalom nem minden esetben könnyen beazonosítható. A lábtörés igazolható röntgennel, a fertőzés a vérből mutatható ki, de a KFSZ kimutatása sokszor olyan komplex orvosi feladat, hogy több orvos- szakma együttműködését is igényli. Éppen ezért meglehetősen gyakori, hogy a KFSZ páciensek egyik orvostól a másikig sodródnak, diagnózis és valódi segítség nélkül – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista. – Külön problémát jelent, hogy mindenkinek más a fájdalom érzékelése, ugyanazt a sérülést két ember kétféleképpen tudja megélni. Rendkívül nagymértékben különbözhet az egyes személyek mentális megközelítése is a fájdalomhoz. Nem mindegy, hogy a krónikus fájdalomra úgy tekint-e valaki, mint olyasmire, ami „végzetessé válhat”, vagy olyan körülményre, ami nem befolyásolja jelentősen az életét. Nem mindegy, hogy a depresszió és a szorongás uralkodik-e el rajta vagy töretlenül reménykedik és optimista.

A fájdalom valódi

Számos tévhittel ellentétben, a KFSZ-szel járó fájdalom valódi. Ez az információ különösen az érintetteknek fontos, akiket sokszor szembesítenek azzal, hogy a fájdalmuk túlzás vagy csak a képzeletükben létezik. Arnold doktor szerint a hátfájásnál különösen gyakori, hogy a panaszt teljesen természetesnek tekintjük, a modern életmód velejárójának.

Ugyanakkor a KFSZ-szel rendelkező páciens valóban szenved. Éppen ezért fontos a rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis, amely majdnem fél gyógyulás. Ha rátalálunk a forrásra – és ez nem könnyű feladat -, eldönthetjük, hogy milyen eljárás vagy összetett kezelés lehet a legjobb hatásfokú. A célzott injekciókúra éppúgy hatékony lehet, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, például a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám terápia. Elengedhetetlenül fontos, hogy a gyógyulást elősegítsük funkcionális gyógytornával és mentálhigiénés támogatással is.

Tulajdonképpen a pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénikusok segítsége nélkül nem lehet teljes a felépülés. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több oldalról közelítsünk a KFSZ felé, és minden stádiumban bíztassuk a pácienseket, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.

(Budai Fájdalomközpont)