Hogyan kezelhető a farokcsont fájdalma?

A betegség leggyakoribb kockázati tényezője valamiféle sérülés, de látszólag spontán módon is kialakulhat. A farokcsont fájdalmának több oka is lehet, többek között isiász, pilonidalis ciszták (fenékvájatban keletkező tályog), sacroileitis (gyulladásos ízületi betegség, mely a sacroiliacalis ízületet érinti) és csonttörés is.

 

A coccydynia legjellemzőbb tünete a farokcsont (a végbélnyílás felett, a farpofák között található csontos terület) és környékének érzékenysége és/vagy fájdalma, mely ülés vagy súlyos esetben akár érintés hatására is erősödik.

A coccydynia gyakran csak a tünetek alapján is diagnosztizálható. A fizikális vizsgálat a coccydynia diagnosztizálása mellett az egyéb kóros állapotok kizárását is szolgálja. A terület egyéb csontjainak és szöveteinek betegségét kizárandó a röntgen mellett esetleg CT vagy MRI vizsgálatot is kérhet az orvos.

A betegség konzervatív módszerekkel általában jól kezelhető. A coccydyniában szenvedő betegeknek kerülniük kell a hosszú ideig tartó ülést, illetve ajánlott a jól párnázott ülőhely, vagy fenékpárna használata. Amennyiben a fájdalom súlyosbodik, vagy tartósan zavaró, orvoshoz kell fordulni, hogy a fájdalom pontos okát megállapítsa, különösen, ha azt sérülés okozta, vagy kiütéssel jár.

 

Pihenjen, hogy elkerülje az érintett terület újra sérülését! Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek alkalmazásával a tünetek hatékonyan enyhíthetők. A tartós coccygodyniát helyi kortizon injekcióval szokták kezelni, mely jelentős mértékben csökkenti a beteg fájdalmát és egyéb tüneteit, emellett a fizikoterápia is sokat segíthet a gyógyulásban.

Ritkán, ha a beteg elviselhetetlen fájdalomra panaszkodik, műtéti úton eltávolítják az irritált csontot.

A betegek jelentős többsége a fentiekben leírt konzervatív kezelési módszereknek köszönhetően teljesen meggyógyul.

Mivel a betegség legfőbb rizikófaktora a sérülés, a farokcsont traumájának elkerülése a legjobb módszer a coccygodynia megelőzésére.

 

(WEBBeteg - Cs. K., fordító, Forrás: medicinenet.com; Lektorálta: Dr. Árki Ildikó)