A sarokcsontsarkantyú okozta fájdalom

A sarkantyú másik típusa a hátsó sarkantyú, mely az Achilles-ín mentén, a cipő hátuljánál alakul ki. Ezúttal részletesen a talpi sarkantyúval foglalkozunk. Minden tízedik embernél kialakul a sarkantyú valamelyik formája. A leggyakoribb a 40-60 év közöttiek körében, de fiatalabb és idősebb korosztályokban is előfordul.

Milyen tüneteket okozhat a talpi sarkantyú?

A calcaenus sarkantyú diagnosztizálásához általában röntgenvizsgálatra van szükség. Ritkán, de előfordulhat, hogy a röntgenképen jól kivehető a sarkantyú, mégsem okoz tüneteket, ám olyan eset is van, hogy az elváltozás még annyira kismértékű, hogy a röntgenfelvételen nem látszik, mégis jelentkeznek a panaszok. Az esetek többségében az érintettek erős, szúró fájdalmat éreznek a sarkuk vagy a talpuk környékén, amely járás közben fokozódik, és annyira súlyos lehet, hogy a fájdalom miatt a páciens lábujjhegyen jár. Ülő, fekvő helyzetben, a láb pihentetése után a fájdalom megszűnik.

Hosszabb pihentetést követően, így például reggel felkelés után a tünetek általában még határozottabbak. A sarok bizonyos pontja nyomásérzékeny, a sarok belső oldala is fájdalmas.

Mi okozhatja a talpi sarkantyú kialakulását?

A talpi sarkantyú a láb túlterhelése miatt alakul ki. A talp alatt átívelő erős kötőszöveti szalagon, más néven talpi bőnyén a túlterhelés miatt kis sérülések, apró szakadások keletkeznek, azon a helyen, ahol érintkezik a sarokcsonttal. Ezek a mikrosérülések gyulladást idéznek elő, amire a szervezet úgy próbál meg reagálni, hogy védekezésképp az ín elmeszesedését és a sarokcsonton csontképződést indít el. Ennek következtében alakul ki a sarokcsontsarkantyú.

Rizikófaktorok, melyek növelik a talpi sarkantyú kialakulásának kockázatát:

• Túlsúly
• Sok gyaloglással járó munka, állómunka
• Lábboltozati rendellenességek, például bokasüllyedés, lúdtalp
• Sportolás előtt a bemelegítés hiánya, ami miatt a lábszár izomzata, az ínak és a szalagok erősebben feszülnek, így sport közben nagyobb terhelés éri a sarkat.
• A kor előrehaladtával a sarok alatti zsírpárnák összezsugorodnak, emiatt az inak és a csontok kevésbé védettek.

Ha egyszer kialakult a sarkantyú, akkor minden további terhelés súlyosbítja a panaszokat. A tünetek észlelésekor mindenképpen tanácsos ortopéd szakorvoshoz fordulni, mivel a sarkantyú fájdalmas, ám kezelhető betegség, illetve hasonló tünetekkel járhatnak más, szintén mielőbbi kezelést igénylő betegségek (pl. daganat, ciszta, törés) is. Ha nagyon erős fájdalmat érez vagy az említett tüneteken kívül zsibbadást is tapasztal, sürgősen forduljon orvoshoz!

Kezelési, megelőzési lehetőségek

A sarkantyú magától nem fejlődik vissza. A panaszokat nem maga a csontkinövés okozza, hanem a gyulladásos reakció. Az elsődleges cél tehát az akut fájdalom csillapítása. A gyulladás megfelelő kezeléssel, például fizioterápiával vagy gyógyszerekkel megszüntethető, ezzel a tünetek is elmúlnak. Feltétlenül szükséges a láb pihentetése. A fájdalom enyhíthető az érintett terület jegelésével, arra ügyeljünk, hogy a jeget ne helyezzük közvetlenül a bőrfelületre!

Nagyon fontos, hogy mind a megelőzés, mind a gyógyulás elősegítése végett viseljünk kényelmes lábbelit, ezekbe talpbetétet, sarokpárnát helyezhetünk. Ajánlott továbbá a lábszár és a talp izmait erősítő és nyújtó gyakorlatok végzése, amennyiben ezek fájdalmat nem okoznak. További kezelési lehetőség a lökéshullám-terápia, a terápiás röntgenkezelés, illetve az érintett területre helyezett sarkantyú-tape (speciális tapasz). Ha ezek a módszerek nem segítenek, nagyon erős fájdalmak esetén jöhet csak szóba a műtéti megoldás, ám operációra igen ritkán kerül sor.

B. M. (www.netdoktor.de)