A csontnekrózis tünetei és kezelése

A csontelhalás az érintett területen erős fájdalommal jár. A betegségnek három típusát különböztetjük meg: az aszeptikus, a szeptikus és a poszttraumatikus osteonecrosist. A szeptikus csontelhalás fertőzés következtében alakul ki, az aszeptikus osteonecrosis pedig egy gyűjtőfogalom, amely valamennyi nem fertőzés okozta csontelhalást magába foglal.

A poszttraumás csontnekrózis a csont törése vagy egyéb sérülése után alakulhat ki a trauma következtében fellépő fertőzés vagy egyéb szövődmény miatt. A csontelhalás valamennyi formájának közvetlen kiváltó oka a csontot ellátó ér elzáródása.

Ha egy csontnak vagy a csont egy részének a tápanyagellátása megszűnik, akkor az adott csont vagy csontrész elhal. Ennek közvetlen oka az érintett terület vérellátásában kialakult zavar. Azt, hogy az ér elzáródását mi okozta, minden esetben ki kell deríteni. Állhat a háttérben fertőzés, de egyéb okok is. Kiáltó tényező lehet az adott területet ért sérülés. Az ér elzáródása más betegségek következtében is kialakulhat, így például hemoglobinopátiák (a vérben az oxigén szállításáért felelős hemoglobin betegségei) szövődménye is lehet.

A csontritkulás kezelésére alkalmazott biszfoszfonát hatóanyagú gyógyszerek rizikófaktorai a csontelhalás kialakulásának a felső állcsont és az alsó állkapocscsont területén. Egyebek mellett megakadályozzák a csontszövetben az erek újraképződését, így az állcsontban és az állkapocscsontban hatványozottan megnő a csontelhalás kialakulásának kockázata.

A csontelhalás tipikus tünetei, jelei

Az érintett területen jelentkező

• fájdalom, illetve csontfájdalom
• mozgáskorlátozottság
• adott esetben ízületi folyadékgyülem (az ízület duzzadt, meleg tapintatú, fölötte bőrpírrel).

A betegség lefolyása attól függ, hogy mekkora kiterjedésű és hol helyezkedik el a nekrotikus terület. Spontán gyógyulás azokban az esetekben figyelhető meg, amikor a betegség által érintett terület kicsi és az ízületektől távol található.

Ha a csontelhalás folyamata egy ízület közelében zajlik vagy a csont pusztulása nagyobb területre terjed ki, a spontán gyógyulás valószínűtlen. A csont teljes pusztulásának megakadályozása érdekében a kezelést azonnal meg kell kezdeni. A csontnekrózist bizonyos esetekben nehéz diagnosztizálni, mivel a folyamat kezdetben néha fájdalommentes is lehet és a fájdalom csak később, hetek vagy hónapok múlva jelentkezik.

Az is előfordulhat, hogy a fájdalom hirtelen lép fel. Az ízületi folyadékgyülem kialakulása nagyon ritkán fordul elő. A csontelhalás gyanúja először is a beteg panaszai alapján (anamnézis) merül fel. Ezután a csontok és ízületek működésének vizsgálatára kerül sor.

Az osteonecrosis diagnózisa olyan képalkotó eljárásokkal erősíthető meg, mint amilyen az MR , az ultrahang vagy a röntgenvizsgálat. 

Hogyan kezelhető a csontnekrózis?

A kezelés módját a betegség súlyosságától és a nekrotikus folyamat elhelyezkedésétől függően választják meg. Enyhébb esetekben az érintett terület kímélése is elegendő lehet, fontos a pihentetés, és tilos a terhelés. Nem ritka ez idő alatt a spontán gyógyulás.

Súlyosabb esetekben már elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás. Kisebb nekrózisok esetében a Pridie-módszerrel (fúrás a csontban) gyógyulás érhető el. Ha a betegség már nagyon előrehaladott, akkor csonttranszplantációra lehet szükség porcátültetéssel együtt vagy anélkül vagy mesterséges ízületpótlás jöhet szóba.

Az utóbbi években megjelent, olyan innovatív terápiás eljárásokkal is kiegészíthető a kezelés, amelyek serkentik a csontszövet képződésének folyamatát, ilyenek például az értágító gyógyszerek vagy az elektrostimulációs kezelés. Mivel a betegség lefolyása igen változatos, a szakorvos minden estben egyedileg dönti el, hogy milyen terápiás eljárás a legalkalmasabb.

Megelőzhető a csontelhalás?

Az osteonecrosis megelőzéséhez nincs általános ajánlás. A betegség kialakulása számos ismeretlen tényezőtől (is) függ. Az alapbetegségeknek, amelyek csontelhalás kialakulásához vezethetnek, a folyamatos kezelése szükséges, fontos a rendszeres orvosi kontroll.

(B.M. szakfordító, Forrás: symptomat.de - Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya)