Mozgásra fokozódó fájdalom és duzzanat

A bursitis a bursák, azaz a csontok, ínak, ízületek és izmok között lévő folyadékkal teli kipárnázások begyulladását jelenti. (A bursa jelentése is párnát jelent latinul.) Az emberi testben körülbelül 160 nyáktömlő található, amelyekben a szinoviális (ízületi) sejtek olyan folyadékot termelnek, ami csökkenti a súrlódást. Ezáltal a mozgás nehezebbé, fájdalmassá válik, amikor a nyálkatömlők begyulladnak.

A testünk mely részeit érintheti a nyáktömlő-gyulladás?

Valójában a test bármelyik nyálkatömlőjét veszélyeztetheti; a leggyakrabban azonban a váll, könyök, boka, térd és csípő az érintett részek.

Milyen gyakori ez a betegség?

A nyáktömlő-gyulladásnak sokszor csak a gyengébb változata fordul elő, amit könnyedén lehet kezelni otthon is – emiatt nehéz megítélni, hogy mennyire elterjedt dologról van szó. Megközelítőleg minden kétszázadik páciens fordul ilyen panasszal az orvoshoz.

A bursitis jellemzően bizonyos, ismételt mozgásokat igénylő foglalkozások körében gyakrabban megfigyelhető (pl. festők esetében a váll érintettsége kimagasló), továbbá okozhatja túlerőltetés is, így a sportolók körében is magasabb számban fordul elő.

A tünetek

Általában az alábbi tünetek figyelhetők meg: mozgás vagy terhelés hatására fokozódó fájdalom az adott testrészben, érzékenység, duzzanat.

Ha a gyulladást a tömlő befertőződése okozza (ezt hívják szeptikus nyáktömlő-gyulladásnak), a következő tünetek jelennek meg: láz, az érintett terület vörös és forró lesz.

A kiváltó okok

• Sérülés: Ez irritálhatja a tömlőben lévő szöveteket és gyulladást okozhat. Ilyenkor általában a nyáktömlők fokozott igénybevétele a probléma különféle ismétlődő mozdulatsorok közben.
  Ilyen mozdulatok közé tartozik a tenisz vagy golf közbeni csuklóhasználat, a vállak terhelése állandó emelgetéssel, a folytonos térdelés, a kemény felületen való hosszan tartó ülés és a hasonlók.

• Fertőzés: Legtöbbször a bőr felszínéhez közelebb eső tömlőket érint (például a könyökben), mikor egy vágás által a baktériumok gyorsan a szervezetbe juthatnak. A gyulladásnak ez a fajtája a legyengült immunrendszerrel sújtott betegeket érinti, így pl. a cukorbetegeket, HIV-fertőzötteket, kemoterápiával, sugárterápiával kezelteket, túlzott mértékben alkoholt vagy szteroidokat fogyasztókat.

• Egészségügyi körülmények: A köszvény, reumás ízületi gyulladás és a scleroderma bizonyítottan okozhatnak gyulladást és dagadást.

A vizsgálat

Ennek során az orvos megvizsgálja az adott területet és feltesz néhány kérdést a betegnek az elmúlt időszak fő tevékenységeiről. A tömlőből vehetnek folyadékmintát is. Súlyosabb esetnél további tesztekre lesz szükség: vérvétel, röntgen, MRI- vagy CT-vizsgálat segítségével.

Kezelés – otthon

A nyáktömlő-gyulladás szerencsére legtöbbször orvosi kezelés nélkül is megszüntethető: elég lehet egy látogatás a gyógyszertárba és egy kis otthoni kezelés.

Vannak módszerek, amelyek kifejezetten ajánlottak a probléma megoldására. – Az érzékeny terület védelme pihentetéssel megoldható, de érdemes kipróbálni a jeges borogatást is. Segíthet, ha az adott testrészt megemeljük, így kevesebb vér áramlik a gyulladt helyre. Gyógyszeres kezelések közül a fájdalomcsillapítók (ibuprofen), ajánlottak. Az orvos vizsgálat után, ha szükséges, szteroidot vagy antibiotikumot is javasolhat. Nagyon ritka esetben szükség lehet sebészi beavatkozásra is.

Megelőzés

• Védjük meg a legsebezhetőbb testrészeinket! Ha sokat kell térdepelnünk, szerezzünk térdvédőt, teniszcsukló ellen használjunk csuklószorítót, és futáshoz viseljünk megfelelő sportcipőt.
• Az ismétlődő mozgássorozatok közben mindig tartsunk szüneteket! A rendszeres szünetek mellett magát a mozgást is variálhatjuk, hogy változzon a testünk terhelése.
• Végezzünk bemelegítést! Minden megerőltetőbb testmozgás előtt 5-10 perc bemelegítésre – egy kis gyaloglásra, szobabiciklizésre – van szükség.
• Erősítsünk rá az érintett területre! Ezáltal plusz védelmet szerzünk a sérüléssel szemben.

Fordította: B.Cs., Forrás: www.medicalnewstoday.com, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó