Napi hatezer lépéssel meg lehet őrizni a térdünk mozgásképességét

Az oszteoarthritiszes felnőttek 80 százaléka mozgásában bizonyos mértékig korlátozott, 11 százaléka a térd-oszteoarthritiszes felnőtteknek súlyosan mozgáskorlátozott, állandó segítségre szorul.

*Az oszteoartritisz: degeneratív ízületi gyulladás. Az oszteoartritisz a testünk csontjai között található ízületi szövet lebomlásával – degenerációjával – kezdődik. Ez a rugalmas szövet, amit porcnak nevezünk, rázkódáscsillapító réteget képez két csont találkozásánál, megakadályozza, hogy a csontok az ízületek mozgása során egymáshoz dörzsölődjenek.

“Kutatásunkban azt vizsgáltuk, vajon mennyi napi sétára van szükség a térdízületi problémával küszködő embernek a mozgáskorlátozottság elkerüléséhez” – mondta Dr. Daniel White, a Boston University kutatója. Az amerikai arthritiszes felnőttek kétharmada ugyanis – a megállapítások szerint – még 90 percet sem sétál egy héten.

A kutatók csaknem kétezer, térdízületi problémával élő vagy kockázatnak kitett személy naponta megtett lépéseit számolták hét napon át. (Mérték a fizikai funkciójuk korlátozottságát is – két év múlva.)

Megállapították, hogy minden újabb 1000 lépés megtétele 16 – 18 százalékkal csökkentette funkció-korlátozottságukat két év múlva. Azok, akik funkcionális korlátozást éltek meg, nagy valószínűséggel kevesebbet mozogtak napi 6000 lépésnél.

Dr. White szerint “a séta a legolcsóbb tevékenység.” “Bár jelenleg az a cél népszerű, hogy 10 000 lépést tegyünk meg egy nap, kutatásunk kimutatta, hogy 6000 is elég a jótékony hatás eléréséhez.

Arra biztatjuk a térdízületi problémával – vagy arra kockázattal rendelkezőket, hogy minimum 3000, de inkább több lépést tegyenek meg minden áldott nap, elérve végül a 6000 lépést, hogy minimalizálják a korlátozottság kifejlődésének kockázatát.”

(Független.hu)