Az orvos személye a legfontosabb gyógyszer
Elsősorban a betegek és hozzátartozóik érzékelik és értékelik, ha az orvos úgy viselkedik, mint aki teljes mértékben beleérzi magát páciensének pszichés és fizikai állapotába. Ez a gyógyítás kezdete óta mindig így volt: a sámán, a gyógyító ember tudta, hogy az orvos személye a legfontosabb gyógyszer.
Philadelphiában a Thomas Jefferson Egyetem munkacsoportja azt vizsgálta, igazolható-e, hogy a doktor együttérzésének őszinte kimutatása szerepet játszhat a cukorbetegek kezelési eredményeiben. Mint írták, kanadai kollégáik eredményei alapján láttak munkához, akik kimutatták, hogy a kezelőorvosok az esetek 90 százalékában nem képesek megfelelően reagálni a páciens betegségével kapcsolatos érzelmi reakcióira.
Az amerikai intézetben 29 családorvos kezelt 2006 és 2009 között 891 cukorbeteget. Valamennyi doktornál megtörtént az egyetem kutatói által 2001-ben kidolgozott, igen részletes lélektani vizsgálat, mely a betegellátással kapcsolatos együttérzés képességének mérésére készült. Ez pontozás alapján véleményezte a vizsgált személy empatikus alkalmasságát.
Az empatikus orvosok gyógyító munkája hatékonyabb
Mohammad Reza Hojat, a munkacsoport vezetője a mérések eredményéről elmondta: a magasabb pontszámot elérő, betegeikkel jobb együttérzési képességű orvosok kezelte cukorbetegek vércukor értékei és vérkoleszterin adatai mérhetően jobbak voltak, mint azon betegeké, akiknek kezelőorvosa a teszt során gyengébben szerepelt.
A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az orvos jobb együttérzése nagyobb bizalmat és eredményesebb együttműködési készséget hoz létre betegeiben és ez a folyamatos, közös figyelmet igénylő betegség kezelésében létfontosságú.
Az így kezelt páciensek pontosabban szedték gyógyszereiket, vagyis a terápiahűségük lényegesen jobb volt és ez a klinikai eredményekben is megmutatkozott.
Az ilyen pszichológiai szűrővizsgálat a fölvételre jelentkező orvosok kiválasztásában, sőt már az orvosi pályára készülő fiatalok esetében is hasznos lehet - nyilatkozta Hojat professzor.
Kommunikációs készség és képtelenség |
Az orvostudományi karokon létezik ugyan az orvosi kommunikáció kifejlesztésére irányuló tárgy oktatása, ám magának a(z esetleg jelen lévő) készség képességgé való alakulásának nyomon követésére nincsenek megfelelő eszközök. Az oktatók egyre növekvő leterheltsége nem kedvez az ilyen irányú képzés bevezetésének, egyre kevesebbeknek futja arra is az idejéből, hogy a tárgyi tudás mellett az orvosi viselkedés korrekt módjára is felkészítse a hallgatókat. |
(MTI)
A téma korábbi hírei