Torokgyulladás vagy csókbetegség?
Főoldal /
A fájdalom /
Torokgyulladás vagy csókbetegség?
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást.
Honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.
Torokfájás, láz és megnagyobbodott nyirokcsomók
A fájó torok, a láz és a megnagyobbodott nyirokcsomók általában azt jelzik, hogy szervezetünkben vírusfertőzés zajlik, amire az ágynyugalom, a bőséges folyadékfogyasztás és lázcsillapító alkalmazása általában elegendő gyógyírnak bizonyul. Kezdeti stádiumban ez a tünethármas a Streptococcus baktérium okozta torokgyulladás és fertőző mononukleózis esetében is felbukkanhat. De milyen egyéb tünetek árulkodhatnak arról, hogy melyik betegséggel is van dolgunk?
Bakteriális és vírusos fertőzés is kiválthatja tüneteinket
Kezdjük az alapoknál – javasolja dr. Kádár János –, a Streptococcus okozta torokgyulladás egy bakteriális fertőzés, amelyet a Streptococcus pyogenes (A csoportú Streptococcus) okoz. Ragályos fertőzés, ami cseppfertőzéssel terjed (az átvitelben a nyálnak, orrváladéknak, szennyezett felületeknek is jelentős szerepe van), bizonyos időközönként halmozottan bukkan fel. Mostanában igen gyakran találkozni vele a háziorvosi rendelőkben. A mononukleózis (Mononucleosis infectosa), amit a köznyelvben sokan csókbetegségként ismernek, ellenben egy vírusos fertőzés, amelyet döntő többségben az Epstein-Barr vírus (EBV) nevű vírus idéz elő, ami a gamma herpeszvírusok családjába tartozik. Kisebb százalékban más vírus (pl. citomegalovírus vagy a HIV) is okozhat mononukleózist. A mononukleózis elsősorban testnedvekkel, többek között nyállal adható tovább, de vérátömlesztés, szexuális érintkezés, szervátültetés során is átvihető. Ugyanakkor rengetegen hordozzák tünetmentesen az EBV-t, míg mások észre sem veszik, hogy átestek a betegségen.
Változatos tünetek, fejtörést okozó diagnózis
A Streptococcus pyogenes okozta torokgyulladás nagyon csúnya tüneteket produkálhat elsősorban az 5-15 éves korosztályban, de a betegség fiatal felnőttek körében is előfordulhat. A heveny torok- és nyelési fájdalom mellé hirtelen kezdődő, magas láz is társulhat. A torok vérbő, a mandulák és a nyaki nyirokcsomók is duzzadtak, a szájpadon vérbő pontocskákat látunk. A mandulák területén nem ritka a fehéres, gennyes lepedék. Mindezek mellett a betegség általános panaszokkal (rossz közérzettel, hányással, hányingerrel, fejfájással) járhat. A mononukleózis jellemzően a tinédzsereknél és a fiatal felnőtteknél okoz kifejezett tüneteket, amelyek rendkívül változatosak. Amint korábban említettük, a klasszikus tünettriász a láz, a torokfájdalom és a nyirokcsomó-megnagyobbodás. A betegség rossz közérzettel, fejfájással, gyengeséggel és izomfájdalommal társulhat, a garatképletek gyulladtak, vörösek, fehér lepedék borítja a mandulákat és a nyelvet.
A főként kezdetben igen hasonló klinikai tünetek miatt gondot okozhat a két kórkép elkülönítése, és teljes biztonsággal többnyire nem is lehetséges. A Streptococcus okozta torokgyulladás általában rövidebb lefolyású, 3-5 nap alatt magától is gyógyulhat, a differenciálást segítheti, hogy megnagyobbodott nyirokcsomókat a nyak elülső régiójában tapinthatunk. A mononukleózis viszont sokkal elhúzódóbb betegség, általában három-négy hétig tart. Diagnózisra sok esetben nem is kerül sor, mert mire a betegekkel találkozunk, általában már jobban is vannak és a tünetek is lecsengtek. Az általános gyengeség, elesettség, fáradékonyság azonban akár hónapokon keresztül is megmaradhat. A mononukleózis esetében a nyak mellett más régiókban is találhatunk megnagyobbodott nyirokcsomókat, a tünetekhez pedig lép- és ritkábban májmegnagyobbodás is társulhat. Ez utóbbi esetben jobb bordaív alatti kellemetlen, feszülő érzésre panaszkodnak az érintettek. Strep A-gyorsteszt és a vérképvizsgálat segíti a differenciálást, ami azért is fontos, mert eltérő kezelést igénylő állapotokról van szó.
Mikor kell antibiotikum?
Mononukleózis esetében nincs specifikus antivirális kezelés, tüneti kezelés mellett a szervezet magától gyógyul az antibiotikum alkalmazásának pedig nincs létjogosultsága. Fontos megjegyezni, hogy a feleslegesen adott penicillin – a szedésének kezdete után 8-10 nappal – apró, kanyarószerű, viszkető kiütést okoz. Ez nem jelent gyógyszerérzékenységet, de felesleges és kellemetlen mellékhatásnak tesszük ki vele a beteget. A Streptococcus okozta torokgyulladás ellenben antibiotikummal (például penicillinnel vagy amoxicillinnel) hatékonyan kezelhető, ami a szövődmények megelőzése céljából is fontos lehet. A kórokozó ugyanis a nyirokutakon keresztül terjedve gennyes bőr- és lágyrészfertőzéseket (mély nyaki gyulladást és tályogot) is okozhat. A betegség késői autoimmun szövődményeket (reumás láz, többízületi gyulladás, idegrendszeri tünetek) és akut vesegyulladást, glomerulonefritiszt is eredményezhet.
Dr. Kádár János, az Immunközpont szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy mind a Mononucleosis infectiosa, mind Streptococcus okozta torokgyulladás kezelése során rendkívül fontos, hogy a beteg sokat pihenjen, hagyjon időt szervezetének a felépülésre, és sok folyadékot igyon. A tartósan fennálló tünetekre vény nélkül kapható fájdalom- és lázcsillapítót is bevehet.
Forrás: Immunközpont
A téma korábbi hírei