Szívinfarktus vagy pánikroham?

Főoldal / A fájdalom / Szívinfarktus vagy pánikroham?

Mellkasi fájdalom, erős szívdobogás.

Aki hirtelen mellkasi fájdalmat, erős szívdobogást, izzadást, légszomjat, bizonytalanság érzést él át, és hallott már a pánikbetegségről, esetleg úgy tekinthet erre az állapotra, mint egy pánikrohamra. Viszont dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere szerint nagyon fontos, hogy ne automatikusan, esetleg öndiagnózist felállítva jussunk erre a következtetésre, ugyanis van néhány olyan betegség, amelyeket fizikai vizsgálatokkal ki kell zárni ahhoz, hogy megállapítható legyen a pánikbetegség diagnózisa, ami pedig összetett kezelést igényel.

Szívinfarktus vagy pánikroham?

Sajnos egyre többen mondhatják el magunkról, hogy megtapasztalták a mellkasi fájdalom és/vagy szorítás érzését, amely gyakran komoly riadalmat okoz. Ugyanakkor tudni kell, hogy nem csak a szívinfarktus vagy más szívbetegség produkálhat ilyen tünetet, hanem a pánik szindróma is. Azok, akik a szorongás miatt érzik a mellkasi fájdalmat, jellemzően más tüneteket is tapasztalnak, mint az izzadás, a légszomj, a remegés, az ájulás közeli állapot, az erős szívdobogás érzés, és a helyzet irányításának képtelensége. Természetesen ilyen és ehhez hasonló tünetek létrejöhetnek szívprobléma miatt is, van azonban néhány különbség a két szituáció közt.

A pánikroham során kialakuló mellkasi panasz jellemzői:

A pánik miatt kialakuló mellkasi fájdalom jellemzően éles, hirtelen kezdődik, gyakran akkor, amikor az érintett inaktív. (Ugyanakkor az is igaz, hogy 10-ből 1 esetben ezzel ellentétesen, lassan, fokozatosan alakul ki.)
Gyakori, hogy a háttérben az érintett folyamatos stresszhatás alatt van.
A fájdalom kb. 10 percig tart, de a kísérő tünetek tovább fennmaradhatnak.
Leginkább csak a mellkasban érezhető a fájdalom.
Hiperventilláció jelentkezik: a nagyon gyors, felületes légvétel csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.

A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzői:

Jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív.
A fájdalom kisugárzik más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok.
Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom éles, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető.
Lassan alakul ki a panasz, és egyre fokozódik. Ha pedig nem múlik el 10-15 percen belül, akkor mentőt kell hívni, mert felmerülhet az angina pectoris vagy a szívinfarktus gyanúja!

A kardiológiai kivizsgálás jelentősége

Pánikroham esetén mindenképpen szükséges a kardiológiai kivizsgálás, ami már csak azért is fontos, mert a szívinfarktushoz hasonló tüneteket produkáló angina pectoris és más betegség, így például a Conn-szindróma is okozhat ilyen tüneteket. A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben növekszik a szervezet magas nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg. A nem megfelelő mélységű kivizsgálások miatt bizonyos tünetekből – erős szívdobogás érzés, érzészavarok, izomgyengeség – akár pánikbetegségre is lehet következtetni. Mielőtt azonban kizárólag erre gyanakodna a páciens, érdemes egy alapos kardiológiai vizsgálatot is végeztetni.

A pánikbetegség kezelése legtöbbször összetett

Ha a fizikai kivizsgálás során kiderül, hogy nem szervi ok áll a háttérben, pszichiáterhez kell fordulni, aki felállíthatja a pánikbetegség diagnózisát. A szakember alapos kikérdezés során körbejárja többek közt a roham során észlelt tüneteket, a mindennapi életvitelben megjelenő következményeket, és a lehetséges kiváltó okokat is, amelyek közt akár párhuzamosan jelen lévő egyéb pszichés problémák (például depresszió, PTSD, OCD) is lehetnek.

A pánikbetegség kezelése a legtöbb esetben összetett, vagyis a gyógyszerek mellett a pszichoterápia is szerepe játszik benne – hangsúlyozza dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere. – A gyógyszerek közt vannak gyorsan, szinte azonnal ható szerek és olyanok is, amelyek fokozatosan, hetek alatt fejtik ki a hatásukat – természetesen mindkettőnek jelentős szerepe van. A hosszú távú kezelés részeként fontos lehet a megfelelő terápia alkalmazása is, ami például kognitív viselkedésterápiát jelenthet. Mindemellett a páciens nyitottságától függően ajánlható a szorongás oldására alkalmas bármilyen módszer. Az összetett kezelés, a jó orvos-kliens együttműködés és a kitartás eredményezheti azt a stabil képességet, amellyel a kliens a korábban kontrollálhatatlan érzéseit, értelmezéseit képes lesz uralni és akár egy jobb életminőségre is szert tehet.

Forrás: Pszichiátriai Központ

Címkék: mellkasi fájdalom, erős szívdobogás, pánikroham