Folsavhiány

Bár a vérszegénység kapcsán általában a vashiányos vérszegénység jut eszünkbe, egy meglehetősen heterogén betegségcsoportról van szó. A folsavhiányos vérszegénység hátterében a folsav bevitelének csökkenése és/vagy a megnövekedett folsav igény áll – mondja dr. Fehér Ágnes, a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológusa, aki azt is hangsúlyozza, hogy a folsavbevitel nem csak a várandós kismamák számára létfontosságú.

 

A folsav a B-vitamincsalád tagja, aminek a biológiailag aktív formája, a folát. A folsav nélkülözhetetlen a sejtek megfelelő fejlődéséhez és osztódásához, a vérképzéshez, és részt vesz a szervezet anyagcsere folyamataiban is. Ugyanakkor a folsav hatásának kialakulásához B12 vitamin is szükséges, a B12 vitamin segítségével történik a folsav sejtekbe történő felvétele, raktározása. Mivel a folsav egy vízoldékony vegyület, ezért szervezetünk csak kis mennyiséget képes tárolni belőle (5-15 mg). Felnőttek számára 400 mikrogramm folsavbevitellel fedezhető a napi vitaminszükséglet, amihez elsősorban a zöld leveles zöldségek (spenót, sóska, kelkáposzta, brokkoli) fogyasztása révén juthatunk hozzá, de a csírákban, citrusfélékben, hüvelyesekben, az élesztőben, a májban és tojásban is megtalálhatjuk ezt a mikrotápanyagot. Ettől nagyobb dózis (legalább napi 0,6 mg folsav-kiegészítés) ajánlott a babát tervező vagy várandós nőknek, hogy megelőzzék az idegrendszeri fejlődési zavarok, a velőcsőzáródási rendellenességek kialakulását a magzatnál. A serdülőkori intenzív növekedés időszakában és idős korban is megnő a szervezet folsavigénye, de egyes hematológiai betegségek, emésztési és felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség), vesebetegség és az alkoholizmus miatt is kialakulhat folsavhiány.

Amennyiben a folsavbevitel nem tud lépést tartani a szervezett megnövekedett folsavigényével, csökken a vörösvérsejt képződés, a vörösvértestek a normálisnál nagyobbak lesznek (makrociter anémia) és élettartamuk is rövidebb lesz. Viszont önmagában a folsavhiányos vérszegénység felnőttkorban ritkaságnak számít (pl. túlzásba vitt fogyókúra, fokozott alkoholfogyasztás esetén), de folsavhiány kialakulhat a vörösvérsejtek fokozott kompenzatorikus termelődése, igénye pl. hemolízis miatt is. Amennyiben makrociter anémiát látunk, mindig kell B12-vitamin hiányra is gondolni. A folsavhiányos vérszegénység sokáig tünetmentes lehet, az állapot súlyosbodásával erőtlenség és fáradtságérzés lehet úrrá rajtunk, fejfájást, izomgyengeséget és rossz közérzetet tapasztalunk, minimális terhelésre is szaporább lesz a szívverés.  Mivel a folsav hozzájárul a kiegyensúlyozott lelki egészséghez is, így hiánya könnyen hangulatzavarhoz, ingerlékenységhez, depresszióhoz, szorongáshoz vezethet – magyarázza Fehér doktornő.

A folsavhiány laboratóriumi vizsgálatokkal (vérvétel) támasztható alá. A vérszegénység azonban mindig egy tünet, ezért szükséges a háttérben álló okok felderítése is. A folsavhiányos vérszegénység általában szájon át szedett (napi 1-5 mg) folsavtartalmú készítményekkel jól kezelhető. Amennyiben a hiány kiváltó okát kezelik, a folsavhiányos vérszegénység általában 3-6 hónapon belül jól reagál a kezelésre. Felszívódási zavar esetén azonban jellemzően hosszú távú kezelésre lehet szükség. Azon betegeknél, akiknek egyidejűleg B12-vitamin-hiányuk is van, feltétlenül szükséges a B12-vitamin pótlása is – mondja dr. Fehér Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.

 

Forrás:Trombózis és Hematológiai Központ