Bechterew-kór

A Bechterew-kór krónikus, progresszív gyulladásos reumatológiai megbetegedés, ami a gerinc elmerevedéséhez vezethet. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus orvosa szerint a kezeletlen Bechterew-kór által okozott fájdalom és merevség a betegek életminőségét és munkaképességét is befolyásolja, a betegség progressziójával pedig többféle szövődményre lehet számítani.

 

A Bechterew-kór (spondylitis ankylopoetica, SPA) a gerinc ízületeit támadja meg, és a csigolyákat körülvevő porcok, szalagok, valamint ízületek elcsontosodáshoz vezet.  A betegség végső stádiumában a gerinc teljesen elmerevedik, kezeletlen esetben akár súlyos mozgáskorlátozottsághoz és munkaképtelenséghez is vezethet. A Bechterew-kórt okozó tényezők még nem teljesen tisztázottak, kialakulásában például genetikai faktorok, valamint fertőzések is szerepet játszhatnak – magyarázza dr. Kádár János, aki a betegség lehetséges szövődményeit is megosztotta.

 

1. Szemgyulladás

 

A Bechterew-kórban szenvedők felénél legalább egyszer kialakul az úgynevezett uveitisz vagy iritis, amelyek a betegség leggyakoribb szövődményei. Az uveitisz a szem középső rétegének gyulladása, és olyan tüneteket okozhat, mint a szem bevörösödése, könnyezése, látáscsökkenés, látótérkiesés, valamint fényérzékenység és fejfájás. Ez a gyulladásos állapot szemész szakorvosi kivizsgálást és sürgős kezelést igényel, vaksághoz vezethet. Az iritisz az írisz vagy a szem szivárványhártyájának gyulladása: erős könnyezéssel és fényérzékenységgel, a homályos látás következtében esetleg kialakuló látáscsökkenéssel, valamint a szem színének változásával járó betegség. Kezeletlen szivárványhártya-gyulladás szövődményeként a látást veszélyeztető zöldhályog, szürkehályog, valamint maculaödéma is kialakulhat – magyarázza Kádár doktor.

 

2. Csökkentett rugalmasság

 

A hát és az ízületek gyulladás okozta károsodása az SPA előrehaladtával korlátozhatja az izmok és a csontok mozgását. Az ízületek és csontok elmeszesedésével, az ízfelszínek pusztulásával és az ízületek csontosodásának következtében a betegek egy részében a gerinc elmerevedik, és létrejön az ún. bambusznádgerinc. Ebben az állapotban a gerinc erősen előre hajlik, és a beteg számára az egyszerű mozgások is nehezen kivitelezhetővé válnak.  

 

3. Csontritkulás

 

A Current Treatment Options in Rheumatology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az SPA-ban szenvedők több mint felének alacsony a csontsűrűsége, ami csontritkuláshoz vezethet. Emiatt a csontok meggyengülhetnek, és a csigolyák összenyomódhatnak.

 

4. Fáradtság

 

A fáradtsága Bechterew-kór egyik leggyakoribb tünete, ami a szervezetben keringő gyulladásos markerek, az úgynevezett citokinek miatt alakul ki. Mivel a szervezet energiájának nagy részét arra fordítja, hogy ezt a gyulladást kordában tartsa, idővel a fáradtság súlyosbodhat.

 

5. Légzési nehézségek

 

Ha a csigolyák és a bordák közötti ízületek is érintetté válnak, a mellkas izomzata feszessé válik, az elégtelen mellkastágulás miatt a légzés is nehézséget okozhat – magyarázza a szakember, aki hozzáteszi, hogy a rendszeresen végzett légzőtorna segítségével a mellkasi légzés fokozható, és a tüdő, valamint a szív kóros folyamatainak a kialakulása is csökkenthető.

 

6. Szívproblémák

 

A betegségben érintett embereknél megnőhet a szívproblémák (verőérgyulladás, szívbillentyű-gyulladás, vezetési és ritmuszavarok, szívelégtelenség) kialakulásának kockázata is – ismerteti Kádár doktor. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás abbahagyása és az optimális testsúly fenntartása segíthet a szív- és érrendszeri tünetek kockázatának csökkentésében.

 

7.  Gyomor-bélrendszeri rendellenességek

 

Egyes betegeknél a gyulladás a bélrendszert is érintheti: gyomorfájdalom, gyomorfekély, hasmenés és emésztési problémák, hasi görcsök, időnként véres-nyákos széklet is jelentkezhet.  A Bechterew-kór gyakran jár együtt gyulladásos bélbetegséggel (IBD), például a Crohn-betegséggel, vagy társult fekélyes vastagbélgyulladással.

 

A Bechterew-kór jelenleg nem gyógyítható, ugyanakkor megfelelő kezeléssel a beteg panaszai jelentősen csökkenthetők, a betegség előrehaladása lassítható. Az átfogó kezelési tervet mindig a betegség stádiuma, súlyossága és egyedi klinikai jellemzői alapján tervezi meg az orvos. Az ízületek duzzanatának és gyulladásának enyhítésére nem-szteroid gyulladáscsökkentőket, szteroid készítményeket, illetve a gyulladásos folyamat alapjait befolyásoló „báziskezeléseket” kapnak a páciensek. Az olyan esetekben, amikor a szokványos terápiás módszerek hatástalanok, biológiai terápiákat alkalmaznak: ezek a gyulladásos folyamatot közvetítő „információs/hírvivő” molekulák, citokinek gátlásával hatnak és ebben a kórképben különösen sikeresen alkalmazhatóak. A gyógyszeres kezelések mellett fontos, hogy a betegek fizikailag aktívak maradjanak. A kezelőorvos által javasolt fizikoterápia és a beteg aktuális állapotához igazodó sporttevékenységek elősegítheti a rugalmasságot, és csökkenthetik a tüneteket. Súlyos fájdalom, vagy már kialakult súlyos ízületi elváltozások esetén műtéti beavatkozás is szóba jöhet – mondja dr. Kádár János, az Immunközpont szakembere.

 

Forrás: Immunközpont