Gyors látásromlás

Professzor Dr. Holló Gábor elmondja, hogy milyen esetekben van szükség sürgősségi, érdemi szemorvosi vizsgálatra.

A látásromlás fogalma sem egyértelmű a betegek körében. Valamelyes látásgyengülés szinte mindenkinél létrejön a szürkehályog kialakulása során a szemlencse központi részének kezdeti átlátszóság-csökkenésével. Ez nem gyors folyamat, de lehet, hogy az adott személy egy speciális alkalommal észleli, és mivel kétszemes együttlátásnál a problémát nem tapasztalta, friss látásromlásként éli meg. Az ilyen és hasonló esetek, bár feleslegesen igénybe vett sürgős szemészeti ellátást eredményeznek, még mindig kisebb nehézséget jelentenek, mint a valóban gyorsan kialakult látásromlások miatti, sürgős szemorvosi ellátás elmulasztása.

 

A szem számos keringési zavara okoz hirtelen vagy hirtelennek tűnő látásromlást. A korábban már részletesen említett vénás keringési zavarok során a szemben futó fő vénák, a retina (ideghártya) területén egy-egy szakaszon vagy egészükben elzáródnak. Ez általában nem megfelelően kezelt magas vérnyomásban, zöldhályogban (glaukómában), alkalmi vérnyomás kiugrás esetén illetve egyes vérképzőszervi betegségekben fordul elő. Az elzáródást elősegíti az éjszakai vérnyomásesés és szemnyomás emelkedés, így legtöbbször a beteg reggel arra ébredt, hogy az egyik szemével nem vagy alig lát. A kérdés feltétlenül sürgős, minőségi szemorvosi tisztázást igényel. Nemcsak a vénás oldalon, hanem az artériás rendszerben is lehetnek a látást súlyosan megrontó, hirtelen fellépő betegségek. Ezek általában kevésbé jól befolyásolhatóak, mint a vénás elzáródások utáni állapotok, mivel az idegsejtek pusztulása az oxigéndús artériás vérellátás megszűnése miatt néhány percen belül létrejön. Ide leggyakrabban az apró, szív-érrendszerből eredő embólusok sorolandók, melyek kisebb vagy nagyobb retinális artériákat zárhatnak el pillanatszerűen. Ez nem is mindig tűnik föl a betegnek, ha nem közvetlenül a retinális éleslátás területét ellátó érrendszer károsodik. Hasonló jellegű keringési eltérés magában a látóidegben is kialakulhat. Ez a látóidegen belül okoz idegrost pusztulást, ami hasonló következményekkel jár, mint a retinában kialakuló embolizáció. Nem mindig nyilvánvaló a háttérben álló össz-szervezeti betegség, ám kiderítése minden esetben fontos. Még akkor is, ha a látás visszaállítása az adott szemen nem lehetséges. A háttér tisztázásának az ad jelentőséget hogy az embolizációhoz vezető szív- és érrendszeri betegségek megfelelő ellátás nélkül újabb és újabb embólusokat produkálnak. Ezek akár a szív érrendszerében, akár az agyban vagy más életfontosságú területen fennakadva súlyos életminőség romlást vagy halált is okozhatnak. Ilyen háttér betegségek esetén a szemészeti tünet figyelemfelhívó jel, ami a belgyógyászati, érsebészeti ellátás felé terelheti a beteget.

A gyulladásos szembetegségeken elsősorban a szem külső illetve belső részén létrejövő immunológiai eredetű vagy fertőzéses gyulladásokat értjük. Ezek is okozhatnak néhány nap alatt kialakuló jelentős látásromlást, általában fájdalom, fényérzékenység illetve megemelkedett szemnyomás mellett. A legnagyobb jelentősége azonban a kevésbé látványos és egyáltalán nem fájdalmas hirtelen látásromlásoknak van. Ezek általában gyors lefolyású és súlyos látóideg-gyulladások. Leginkább közismert formájuk a szklerózis multiplex (SM) betegséghez kapcsolódó látóideg-gyulladás. Súlyos esetben a látás akár egy napon belüli teljesen elveszhet. Az esetek jelentős részében azonban nem ennyire drámai a kezdet, és ha nem derül ki a betegség időben, később újra és újra gyulladásos epizódokat produkálva súlyosabb károsodást okozhat. A látás megváltozása a látóideget érintő gyulladásos betegségekben a teljes sötétségtől a mérsékelt, inkább csak a kontrasztot, színeket befolyásoló változásig terjedhet. Így, aki kisebb mértékű heveny látásromlást tapasztal és nem tud a fentiekben említettekről, esetleg nem is fordul szemorvoshoz. Ez különösen jelentős probléma napjainkban, amikor a közfinanszírozott ellátás túlzsúfolt, és a rendelőintézeti, kórházi időpont hozzáférés korlátozott lehet.

Végül meg kell emlékeznünk két fontos és viszonylag gyakori időskori látásromlás típusról. Hangsúlyozni kell, hogy idősebb korban gyakran előfordulhatnak keringési zavar eredetű látásromlások. Azonban ebben a korban válik nagy jelentőségűvé a nedves típusú makula degeneráció késői stádiumához társuló látásromlás is. Ebben a betegségben az élet során az éleslátás retinális területén, a retinát kívülről körülölelő érhártya felől nőnek kóros, szakadékony erek az éleslátást biztosító retinába. Ezekből az erekből folyadékkilépés, vérzés indul meg, ami idővel elhegesedik, és kezeletlen esetben a központi éleslátást lehetetlenné teszi. Nos, a vérzés, a folyadékkilépés az, ami viszonylag gyors folyamat, és hirtelen romlásként észlelhető a beteg számára. Ilyen esetben mindenképpen néhány napon belül minőségi szemorvosi vizsgálatra van szükség (ami egyébként már a korábbi enyhébb panaszok esetén is indokolt). Ha ez elmarad, a kezdeti vérzések után a terület elhegesedik, és ebben az esetben hatékony kezelésre már nincs mód. Egy másik, jellegzetesen idősebb személyeken előforduló súlyos, a látást kétszemesen veszélyeztető állapot az autoimmun jellegű gyulladásos artéria betegség. Ez gyakran a homlok artériájának időszakos, lüktető fájdalmával társul. Érdekes módon ez a fájdalmas panasz sem mindig tereli a betegeket orvoshoz. Az is előfordul, hogy az artériák elzáródásával járó autoimmun gyulladásos betegség nagyobb mértékben terjed rá a látóideget ellátó fő artériára, mint a homlokon kívülről tapintható felszínes artériákra. Ilyen esetben a látás egyszemes megromlása után, akár néhány napon belül véglegesen elveszhet a látás a második szemen is. Össz-szervezeti betegségről van szó, aminek a látásromlást vagy látásvesztést okozó érelzáródás csupán a szemészeti megjelenése. Ezért idős korban a fájdalommal, ingadozó látással, homlokttáji megvastagodott érrel járó panaszok esetén a betegnek vagy hozzátartozójának sürgősen megfelelő minőségű szemorvosi ellátást kell kezdeményeznie. Ellenkező esetben a teljes és végleges kétszemes látásvesztés kockázata igen nagy lesz.

 

Végezetül – mondja Professzor Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ vezetője, glaukóma specialista, a gyors ütemű látásromlás nagyon különböző betegségekből eredő, de hasonló szubjektív tapasztalatot eredményező állapotok összefoglaló csoportját jelenti. Mivel a beteg saját szubjektív tapasztalata alapján nem tudja jól elkülöníteni a kevéssé sürgős, kisebb jelentőségű és a nagyon sürgős, nagy jelentőségű betegségeket, általánosságban az tanácsolható, hogy ilyen jellegű észlelet esetén minél hamarabb, akár egy napon belül is, korrekt, minőségi szemorvosi ellátást kezdeményezzen az érintett vagy családtagja. Később, az esetek egy részében az utólagos jószándék a látás visszaállítása tekintetében, sajnos már csupán késő bánatnak tekinthető.

 

Forrás: Szemészeti Központ