Sugárzó fájdalom

Főoldal / A fájdalom / Sugárzó fájdalom
Karba, nyakba, állba sugárzó fájdalom?

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

 
Amikor valaki a karjába, nyakába, állába sugárzó fájdalmat él át, nem kell azonnal a legrosszabbra, vagyis a szívinfarktusra gondolnia, különösen, ha nincs más akut, erre utaló tünet. A kivizsgálás sokféle irányban megindulhat, és a neurológus, ortopéd orvos mellett a kardiológus felé is vezethet. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa, belgyógyász arról beszélt, milyen vizsgálatokra lehet szükség, ha szív-érrendszeri ok feltételezhető a háttérben.
 
Sokszor mozgásszervi, neurológiai ok miatt jelentkezik a kisugárzó fájdalom
A kisugárzó fájdalom és a zsibbadás gyakori panasz és jelenléte több betegségre is utalhat, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban meg tudjuk határozni a fájdalom jellegét, hiszen ez fontos támpont a diagnózishoz.
 
  • Gyakori, hogy rossz testtartás miatt kezd zsibbadni, fájni a nyak, kar, akár tartósan is.
  • Nem ritka, hogy mozgásszervi oka van a kisugárzó fájdalomnak. A nyaki gerinc szakasz sűrű ideghálózata miatt, ha a nyaki csigolyák tájéka fájdalmas, akkor az a vállba, a hátba és a karokba is kisugározhat. Ilyenkor az ortopéd orvos segíthet.
  • A zsibbadás idegkárosodásra is utalhat, akár a lábban, akár a karban jelentkezik. Ennek hátterében állhat többek közt alkoholizmus, pajzsmirigy rendellenesség, májkárosodás, cukorbetegség vagy vitaminhiány, vagy olyan neurológiai probléma, mint a mellkaskimeneti szindróma.
  • Vannak azonban vészhelyzetet jelző fájdalmak is. Ha azonos oldali végtagokban jelentkezik zsibbadás, gyengeség, esetleg különböző mértékű egyensúlyzavar, zavart gondolkodás, beszédzavar, komoly fejfájás is csatlakozik a tünetekhez, akkor felmerül a stroke gyanúja. Amennyiben a bal kar fájdalma mellé mellkasi fájdalom, légszomj, hideg verítékezés társul, akkor szívinfarktusra kell gondolni, és mindkét esetben mentőt kell hívni!
 
hirdetések
 

Kisugárzó fájdalmat okozhat a szívritmuszavar, érszűkület is

A kisugárzó fájdalom tulajdonképpen olyan fájdalom, amely egyik testrészről a másikra terjed, és jellemzője, hogy a fájdalom nem csak ott mutatkozik, ahol a károsodás történt.
Ugyanakkor van bizonyos fogalmi keveredés a kisugárzó és a ráutaló fájdalom közt. Míg a kisugárzó fájdalom azért következik be, mert az idegek összeköttetése révén a fájdalomjelek szétterjednek a különböző testrészekben, addig a ráutaló fájdalom azt jelenti, hogy a fájdalmas érzés nem ott jelentkezik, ahol a forrás van. Tipikusan ilyen a szívinfarktus esetén megjelenő állkapocsfájdalom, hiszen maga a károsodás egyáltalán nem érinti az állkapcsot, de ez egy olyan erős ráutaló tünet, aminek kiindulópontja, vagyis a szívinfarktus sürgős ellátást igényel. 
A kardiológiai kivizsgálás sokszor olyan tünetek kapcsán indul el, mint a karzsibbadás és/vagy fájdalom, főként, ha a bal karban kifejezettebb az érzés és esetleg a nyakba, az állba is sugárzik. Ilyen esetben mindenképpen ajánlott kardiológushoz fordulni, hiszen számos szív-érrendszeri betegség meghúzódhat a probléma mögött. Lehetséges például, hogy érszűkület, szívritmuszavar, szívelégtelenség, szívmegnagyobbodás, ingerületvezetési zavar, vagy éppen szívbillentyű probléma miatt érez a beteg zsibbadást, fájdalmat a karjában – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa, belgyógyász.

Mikor van szükség kardiológiai kivizsgálásra?

Ha egy páciens kisugárzó fájdalom és karzsibbadás miatt érkezik kivizsgálásra, nagyon alapos anamnézis felvétellel kell kezdenünk, hiszen tudnunk kell, volt-e a családban már szív- és érbetegség, milyen egyéb tünetek jelentkeznek, milyen más betegségek vannak jelen a páciensnél – foglalja össze Jenei doktor, - 
Amennyiben a mozgásszervi, neurológiai és más okok kizárhatók, a nagylabor vizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang segíthet az okok feltárásában. Előfordul, hogy úgy ítéljük meg, hasznos lehet a páciensnek, ha az arteriográfia segítségével feltérképezzük az erek állapotát, illetve szükséges lehet, hogy megtudjuk, hogyan reagál a terhelésre, ilyenkor kerül sor terheléses EKG vizsgálatra. 
 
A 7 napos Holter EKG-val akár egy hétig is megfigyelhetővé válhat a szívműködés, amiből sok mindenre tudunk következtetni. Azt is sokszor meg kell tudnunk, hogyan alakul egy napon keresztül a vérnyomás – ezt tudjuk monitorozni az ABPM-mel, vagyis a 24 órás vérnyomásméréssel. A vizsgálatok eredményeire épülő diagnózis után megkezdődhet a kezelés, ami akár olyan végzetes betegségeket is megelőzhet, mint a szívinfarktus, a hirtelen szívhalál, a stroke vagy a szívelégtelenség.
 
Forrás: KardioKözpont