Mikor kell orvosi iránymutatás a magasvérnyomás betegek mozgásához?

A hosszan tartó ülés, például az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a stressz és az egészségtelen étrend pedig közismerten a magasvérnyomás betegség fő okozói. Dr. Ferenczy Péter, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa, kardiológus, diabetológus beszélt a részletekről.

Magas vérnyomás esetén életmód orvos segítségével javítható az állapot. A szív- és érrendszerünk az alacsony intenzitású egyenletes kardio tréninget "szereti". A rendszeres kardio tréning ugyanis tágítja az ereket, és ismét rugalmassá teszi azokat, pozitívan hat a zsír-anyagcserére, sőt az idegrendszerre is hatással van: a mozgás leépíti a stresszt, ezzel pedig úgy hat, mint egy béta-receptor blokkoló gyógyszer. Ez utóbbi gyógyszertípusról köztudott, hogy protektív szív-érrendszeri hatása van es emiatt számos betegség oki vagy tüneti kezelésében szerepet játszik a kardiológiában.

 

Azok a sportágak, ahol nagyon magas az igénybevétel, a megerőltetés, például nehéz súlyok emelése, a fentiekkel szemben nem alkalmasak a vérnyomás csökkentésére, mert végzésükkor vérnyomás-kiugrások jelentkeznek. Hasonló összefüggés érvényes a versenysportokra, ahol az idővel (is) kell versenyezni, és persze a küzdősportokra is.

 

 

Első lépés: napi 10.000 lépés rendszeres megtétele szükséges az alap edzettségi szint eléréséhez. Ezt az edzettségi szintet ténylegesen el kell érni.

 

Második lépés: a magas vérnyomás elleni mozgás lényege: alacsony intenzitású kardio tréning. A keringési rendszerre a hosszabb ideig tartó edzések hatásosak. Ez minimum 30 percet jelent és minden perc számít! Az erre alkalmas sportágak például az úszás, a nordic walking, a kocogás és a hosszabb kerékpározás. Hangsúlyozni kell, hogy nem a sebesség vagy a megtett távolság a fontos, hanem a tréning a helyesen megválasztott intenzitás-tartományban es elegendő időtartammal.

A keringési rendszernek a legjobb a kardio tréninget egy ún. extenzív terhelési tartományban végezni, melyet a szívfrekvencia alapján lehet meghatározni. Ez a tartomány jóval a maximális szívfrekvencia alatt van, és az ún. Karvonen-képlet segítségével számítható ki legegyszerűbben, mely jó közelítéssel megadja azt a pulzusszámot, ahol a tréninget végezni célszerű – ismerteti dr. Ferenczy Péter, a Életmód Orvosi Központ életmód orvosa, kardiológus, diabetológus.  - A legcélszerűbb a maximális szívfrekvenciát egy kardiológiai vizsgálatkeretében végzett terheléses EKG vizsgálattal megállapítani. Ha valaki magas vérnyomásban szenved, és korábban nem sportolt, akkor meg kell győződni a vérnyomás stabilitásáról, és ki kell tudni zárni a vérnyomás-kiugrásokat, melyre legalkalmasabb egy 24 órás vérnyomásmérés, az ún. ABPM vizsgálat. Ugyancsak fontos a szív-ultrahang vizsgálat a magasvérnyomás betegeknek sportolás előtt, a balkamra funkciójának megítélésére, kóros mértékű szívizom-megnagyobbodás és esetleges billentyűbetegségek kizárására is.

Az életmód ovoslás segítségével összeállított tréninget heti 5 alkalommal célszerű végezni: a szervezetnek ugyanis rendszeres gyakorlásra van szüksége ahhoz, hogy a receptorok érzékenysége az izomzatban kedvező módon megváltozzon. Csak ezután csökkenti a vérnyomást a tréning. Alvászavarok esetén nem javasolt a sporttevékenység az esti órákban, még kevésbé közvetlenül lefekvés előtt, inkább napközben vagy reggel - ha megoldható. Az esti órákban inkább egy séta az erdőben vagy parkban, jóga vagy a testi- és szellemi ellazulást adó autogén tréning javasolt a vegetatív idegrendszer egyensúlyának megtartása/javítása és ezzel a vérnyomáscsökkentés érdekében.

 

Forrás: Életmód Orvosi Központ