Szívbetegek és hőség

Főoldal / Egyéb / Szívbetegek és hőség
Kardiológus tanácsai szívbetegeknek nyáron.

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló hőséghullámok megterhelik a szív-érrendszeri betegek szervezetét és növelik a szívinfarktusok előfordulásának esélyét. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a megelőzés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

 

A kulcs a szívbetegek szervezetének alkalmazkodóképessége

 

Mindenki a saját bőrén érezheti azt, amit az utóbbi évtizedek kutatásai is igazolnak, vagyis, hogy az elmúlt 10-20 évben egyre többször találkozhatunk Európában is a hőséggel, a hőhullámokkal. Ez pedig növeli a hőséggel összefüggő szívinfarktusok rizikóját és konkrét számát is. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve a cukorbetegek és a hiperlipidémiával (megemelkedett vérzsír-szinttel) élők, és mivel ez a két betegség is sokkal gyakoribb az elmúlt években, ez még fogékonyabbá teszi az emberiséget a hőség hatásaira.   

hirdetések

Az időjárás és annak egyre szélsőségesebb változásai is stresszt jelentenek a szervezetnek. A megváltozott körülmények, így a jelentős és tartós hőség is viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetünket. Ennek hatására fokozódik a szimpatikus idegrendszeri aktivitás, tehát emelkedik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. A szív- és érrendszeri betegek számára pedig jóval nagyobb erőfeszítést jelent ez a fajta a kompenzáció – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A szív-érrendszeri betegeknek mindenképpen óvatosnak kell lenniük, ha kimerültséget, erőteljesebb, szabálytalan szívverést tapasztalnak, illetve, ha eleve szívbillentyű-problémával élnek, megfigyelhetik, hogy fokozódik-e az ödéma-hajlam, a nehézlégzés, és ha igen, keressék fel a kardiológust!

 

Ezek a legfontosabb kardiológiai tanácsok

 

Fényvédelem és a túlhevülés elkerülése

Nyáron nem csak a szívbetegeknek, de mindenkinek fontos a megfelelő faktorszámú napvédő termékek használata. Nekik ugyanakkor még inkább ajánlott széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni, valamint könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözéket választani, ami megelőzheti a túlhevülést. Ezen kívül minél súlyosabb az alapbetegség, minél gyengébb egy szervezet, annál kevésbé ajánlott a legmelegebb órákat, a 11-15 óra közti időszakot a tűző napon tölteni.

 

Bőséges folyadékfogyasztás

Fontos a rendszeres vízivás (a cukros üdítők ekkor sem a legideálisabbak), különösen a fizikai aktivitás alatt és után. Ebből a szempontból nem csak az edzés számít fizikai aktivitásnak, de az olyan könnyű mozgások is, mint a kertészkedés, az otthoni munka és a gyaloglás. Ugyanakkor a kánikulában érdemes kerülni a túl sok koffeines italt és az alkoholt! Mivel pedig az idősebbek kevésbé érzik a szomjúságot, rájuk fokozott figyelmet szükséges fordítani. Óránként érdemes figyelmeztetni őket az ivásra, a dehidratáció elkerülése végett.

 

Elégséges pihenés

A hőség még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az adaptáció. Ezért nekik még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet beiktatni. Ilyenkor érdemes leülni, lehetőség esetén lefeküdni, lezuhanyozni, vagy csak egy hideg borogatást helyezni a tarkóra.

 

Hőgutánál mentőt kell hívni!

A hőség okozhat úgynevezett hőkimerültséget, amelynek tünetei a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger, a sötét színű vizelet. Ha ezek tapasztalhatóak, fontos a pihenés és lehetőség szerint a hideg borogatás, a ventilátor használata, a légkondicionált helyiségbe húzódás. A hőguta azonban ennél súlyosabb állapot, így, ha valakinél gyors, gyenge pulzus és lélegzés, zavarodottság, kipirult, forró bőr és akár eszméletvesztés tapasztalható, azonnal hívjunk mentőt!

Szívbetegeknek fontos a kardiológiai kontroll

  • A nagy melegben a perifériás erek kitágulnak, a vérnyomás gyakran ingadozni kezd és erősebben is izzadunk. Ez természetesen befolyásolja a vízháztartást, és erősen megterhelheti a szívet, megnőhet a szívinfarktus, az ödémák és a trombózis kockázata is – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. - A kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását, ami miatt esetleg úgy érzik a betegek, hogy szabadon csökkenthetik az adagot vagy el is hagyhatják az adott szert. Ez azonban orvosi ellenőrzés nélkül veszélyes lehet. Vagyis akár panaszt okoz a kánikula, akár változtatni szeretne a szívbeteg a gyógyszerelésén, a legfontosabb lépés, hogy keresse fel a kardiológust! Kizárólag a kivizsgálás, majd a kontroll lehet az alapja a biztonságnak és a szövődmények kiküszöbölésének.

 

Forrás: KardioKözpont