Sportsérülés

A profiknál és a hobbisportolóknál sem kerülhető el egy-egy sportsérülés, de ha túl gyakran fordul elő, érdemes végiggondolni, mit kellene másképp csinálni. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a kiküszöbölhető rizikófaktorokról beszélt.

Nem megfelelő felszerelés, cipő

Minden egyes sportfelszerelésnek van jelentősége, az egyik legfontosabb darab azonban a cipő. A sportcipő ugyanis sokkal összetettebb alkalmazásra van kifejlesztve, mint a sportos utcai cipő, nem véletlenül lehet a sportágaknak megfelelő, speciális lábbelik közül választani.  Nagyon kell figyelni a lábfej, a boka megfelelő tartására, de figyelni kell, hiszen a túl szoros támasz nem engedi természetes módon mozogni a lábakat, ami szintén kerülendő. Ugyancsak kockázati tényező a tartását vesztett, kopott sportcipő. Mivel a lábak helyzete meghatározza a térdek, a csípő, a gerinc állapotát is, a cipőválasztáshoz érdemes az eladó, még inkább sportorvos és/vagy ortopéd orvos tanácsát kérni.

Hiányzó bemelegítés és nyújtás

A megfelelő bemelegítés célja, hogy felkészítse az izmokat a terhelésre, így mind fizikálisan, mind mentálisan csökkenjen a sérülés veszélye. Enélkül megnőhet a rándulás, húzódás, más balesetek kockázata, és a teljesítmény is nehezebben fokozható. Az edzés végi nyújtást pedig sokan hajlamosak megspórolni, holott ez teszi flexibilisebbé az ízületeket és izmokat, ráadásul az izomláz elkerülésének is fontos eszköze.

Helytelenül végrehajtott mozgás

Ha nem megfelelően kivitelezzük a mozdulatokat, különösen, ha olyan repetitív mozgásról van szó, mint a futás, a biciklizés vagy a tenisz, felesleges és veszélyes terhelésnek tesszük ki a testünket. Minél többször rosszul csinálunk valamit, annál nagyobb a terhelés, ami olyan sportártalmakhoz vezethet, mint a teniszkönyök, a golfkönyök, a fáradásos törések. Ezért lenne nagyon fontos még az edzések elkezdése előtt iránymutatást kérni edzőtől, sportorvostól, mozgásterapeutától.

Erősítő edzések hiánya

Az állóképességi sportolók – különösen, ha hobbiból vagy fogyási céllal mozognak – gyakran nem építik be az erősítést az edzéstervbe. Holott 40 fölött a csontok szerkezete elkezd megváltozni, amely folyamat az erősítő edzésekkel lelassítható, így a későbbi törések esélye is csökkenthető. Ezen kívül a jól felépített gyakorlatokkal, az ízületek menti izmok erősítésével csökkenthető a sérülésveszély is.

Nem kielégítő alvás

A túl kevés vagy nem jó minőségű alvás, az alvászavarok nem csak a fájdalom érzését erősítik fel, de kutatások szerint a gyulladásos betegségek egyik rizikófaktorának is számítanak. Ez pedig kockázati tényező az ízületi betegségek kialakulásánál. Az alvásproblémák miatti nappali fáradtság, koncentrációhiány pedig a sérülések egyik gyakori kiváltó okának számítanak.

Nem kezelt fájdalom

Sok sportoló minden helyzetben igazolva látja a mondást: „no pain, no gain”, holott ez csak egy bizonyos pontig igaz. Azonban egy szintnél tovább nem szabad tűrni a fájdalmat, és szükséges az orvosi segítség, elsősorban egy diagnózis. A diagnózis felállításánál pedig nem csak a fájdalmas testrészt, hanem az egész embert kell vizsgálni. Bár természetesen nélkülözhetetlenek a klinikai vizsgálatok, a különböző képalkotó eljárások, a CT, az MRI, az ultrahang, az egyik legjobb vizsgálati „eszköz” az orvos keze – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - A sportsérülések és sportártalmak terápiájában a kockázati tényezők kiküszöbölése mellett a rendellenes anatómiai szituációk, például lúdtalp, tartási rendellenesség korrigálására is törekszünk. Ha már megtörtént a baj, ugyancsak számos segítő módszer közül választhatunk. Konzervatív kezelésként alkalmazhatunk gyógyszeres kezelést, többek közt fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket, valamint strukturális kezelést, például hialuronsav injekciókúrát, orvosi kollagén injekciókúrát is. Ezen kívül rendkívül nagy szerepe van a személyre szabott gyógytornának, ugyanis az nem csak a gyógyulásban segít, de az újabb sérülések megelőzésében is.

Forrás: FájdalomKözpont