Mikor forduljon orvoshoz ízületi fájdalmával?

Főoldal / Izom, ízület / Mikor forduljon orvoshoz ízületi fájdalmával?
A rheumatoid arthritis rendszerint a test mindkét oldalán, és egyidejűleg több ízületben okoz fájdalmat, korai szakaszában a csukló, a kéz, a láb és a térdek ízületei lehetnek érintettek.

A rheumatoid arthritis tünetei időről-időre megjelenhetnek, aztán elmúlhatnak. Ezek közé tartoznak az alábbi panaszok:

  • Az ízületek fájdalma és duzzanata, különösen a kezek és a lábak kisízületeiben.
  • Az ízületek általános fájdalma, merevsége különösen alvást követően és pihentetés után.
  • Az érintett ízületek mozgékonysága csökken.
  • Az érintett ízületekhez kapcsolódó izmok ereje csökken.
  • Fáradtság, ami fellángolások alatt súlyos is lehet.
  • Hőemelkedés.
  • Idővel az ízületek deformálódása.

A rheumatoid arthritis általában egyidejűleg több ízületben okoz tüneteket. A betegség korai szakaszában a csukló, a kéz, a láb és a térdek ízületei érintettek. Ahogy a folyamat halad előre, a beteg válla, könyöke, csípője, állkapcsa és a nyaka is érintetté válhat. Általában egyidejűleg érinti a test mind a két felét, így például gyakori a kis kézízületek mindkét oldali megbetegedése.

 

Több szervet is érinthet


Az osteoarthritissel szemben, ami csak a csontokat és az ízületeket érinti, a rheumatoid arthritis a könnymirigyeket, a nyálmirigyeket, a szív és a tüdő belhártyáját, a tüdőt és nagyon ritkán az ereket is érintheti.

A bőr alatt kis csomók alakulhatnak ki, amiket reumás csomóknak neveznek. Ezek tipikusan a nyomáspontokon találhatók meg, így pl. a könyök, a kezek, a lábak és az Achilles ín felett. A reumás csomók emellett másutt is kialakulhatnak, így pl. a fejtetőn, a térd felett, vagy akár a tüdőben is. Méretük változó lehet, a borsónyitól a diónyiig terjedhet, általában fájdalmatlanok.

 

Bár a rheumatoid arthritis gyakran krónikus betegség, súlyossága hullámozhat, időnként a tünetek romlását, majd javulását eredményezve. A fokozódó tüneteket, amiket fellángolásoknak nevezünk, felválthatják a viszonylag tünetmentes időszakok, amely alatt az ízületi duzzanat, a fájdalom, az alvászavar és a gyengeség enyhül. Az ízületi duzzanat és a deformálódás korlátozhatja az ízületek rugalmasságát, azonban ez nem terjed ki minden ízületre: valószínűleg számos ízület rugalmassága megmarad, még súlyos rheumatoid arthritis esetén is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Szövődmények
A rheumatoid arthritis ízületi merevséget, fájdalmat és fáradtságot okozhat. A betegség megjelenését követően a mindennapi tevékenység végzése nehézkessé válhat, nehéz lehet egy kilincs kinyitása, a kulcs elfordítása, vagy a toll kézbe fogása is. 
Depresszió. A fájdalommal való együttélés, illetve a betegségből fakadó kiszámíthatatlanság depressziós tünetekhez vezethet. 
Csontritkulás. A rheumatoid arthritis jelenléte emellett fokozhatja az osteoporosis kialakulásának kockázatát, különösen, ha Ön corticosteroidokat is szed. 
Szívbetegségek. Egyes kutatók szerint a rheumatoid arthritis fokozza a szív- és érrendszeri betegség kockázatát. Ennek oka az lehet, hogy a rheumatoid arthritis ráterjedhet az artériákra és a szívizomra, valamint a tartósan fennálló gyulladás is szerepet játszik a fokozott szív-érrendszeri kockázatban.
Mozgáskorlátozottság. A múltban a rheumatoid arthritistől szenvedő betegek idővel kerekesszékbe kerültek, mert az ízületek károsodása olyan mértékű volt, hogy a betegek már járásképtelenné váltak. Ma már ez nem így van, mivel sokkal jobb gyógyszerek és öngondozási módszerek állnak rendelkezésre.

Keresse fel orvosát, ha folyamatosan fennálló kellemetlenség érzése, illetve a test mindkét oldalán több ízületet érintő ízületi duzzanat áll fenn! Orvosa az Ön bevonásával dolgozza ki a fájdalomcsillapító, és a betegség lefolyását lassító kezelési programot.

 

Forduljon orvoshoz akkor is, hogyha a rheumatoid arthritis szedésére használt gyógyszereinek mellékhatásai alakulnak ki! Ilyen mellékhatás lehet az émelygés, bizonytalan hasi rossz érzés, a fekete, vagy szurok széklet, a széklet mozgások változása, székrekedés, illetve az aluszékonyság.

Diagnózis

Hogyha Önnél kialakultak a rheumatoid arthritis tünetei, az első találkozáskor orvosa nagy valószínűséggel meg fogja vizsgálni, majd különböző laboratóriumi vizsgálatok segítségével megpróbálja eldönteni, hogy az arthritisnek mely formája alakult ki Önnél.

 

A vizsgálatok közé tartozhatnak az alábbi diagnosztikai módszerek:

  • Vérvizsgálatok. A gyulladás kimutatásához meghatározhatják a vérsüllyedést. A rheumatoid arthritises betegeknél fokozott, gyorsul a vérsüllyedés, ezért ez az érték magasabb lesz. Ezzel szemben az osteoarthritises betegeknél, mivel ott nincs gyulladás, az érték normális lesz. Egy másik vérvizsgálattal a rheumatoid faktor nevű antitestet (fehérjét) próbálják meg kimutatni. A legtöbb rheumatoid arthritises betegnél idővel kialakul ez a rendellenes antitest, bár a betegség korai szakaszában hiányozhat. Előfordulhat továbbá, hogy az Ön vérében kimutatható a rheumatoid factor, de Önnél nem áll fenn rheumatoid arthritis.
  • Képalkotó vizsgálatok. Orvosai röntgen felvételt készíttethetnek az ízületekről, hogy el tudják különíteni az osteoarthritist és a rheumatoid arthritist. A betegség lefolyása során egymást követően végzett röntgenfelvételek segítségével, a betegség előrehaladása is lehet nyomon követhető. Az ízületi ultrahang vizsgálat hasznos lehet a gyulladás kimutatásában.

WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus