Migrént és hasfájást is okozhat a savanyú káposzta
A tél közeledtével egyre gyakrabban kerül az asztalunkra a savanyú káposzta, s főként az abból készült rakott, töltött vagy éppen korhely módra főzött étel ezerfélre variációban. Ilyenkor már savanyítják a késői káposztafajtákat, amelyek a feldolgozásnak köszönhetően sokáig elállnak, ezért érthető, hogy már eleink is éltek a tartósítás egyik legősibb, erjesztéses fajtájával.
Valódi immunerősítő, ám okozhat kellemetlen tüneteket is
Nemcsak eredeti, de savanyított formájában is rengeteg C-vitamint tartalmaz, éppen ezért az egyik legfontosabb, s egyben legolcsóbb, legkönnyebben beszerezhető forrása a szervezetünk számára nélkülözhetetlen C- és egyéb vitaminoknak. És akkor még nem beszéltünk a zöldség magas rosttartalmáról, amely tartós jóllakottságot eredményez, segíti az emésztést, valamint megköti a belekben a koleszterint.
Érlelt, finom íze a tejsavas fermentációnak köszönhető, ám éppen az erjesztés miatt nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel benne, amelynek lebontása gondot okozhat az arra érzékenyeknél. Hisztaminózisról, hisztamin intoleranciáról beszélhetünk az ő esetükben, s mint az elnevezés is mutatja, a hisztaminban gazdag ételekkel kapcsolatos túlzott érzékenységet, valamint a felvett hisztamin elégtelen lebontásából származó tünetek együttesét értjük alatta. Az ételallergiához hasonló tünetek léphetnek fel, mint például a hasmenés, hasi görcsök, puffadás, hasfájás, valamint viszketés, sőt: migrénes fejfájás is jelentkezhet.
Mit tegyen a tünetek jelentkezésekor?
Mindenképpen érdemes konzultálni a dietetikussal, ha ilyen tüneteket tapasztalunk a savanyított káposzta fogyasztásakor, hiszen fontos elkülöníteni a hisztaminózist például a nem megfelelő epeműködés okozta tünetektől. A szakembertől megfelelő segítséget kapnak az érintettek, s akinek hisztaminózisa van, nagy valószínűséggel nem kell lemondania a C-vitaminban gazdag savanyú káposzta kiváló táplálkozási hatásairól, az emésztést segítő magas rosttartalomáról.
A téma korábbi hírei