Égési sérülések: megfelelő elsősegéllyel csillapítható a fájdalom, megelőzhető a súlyosabb károsodás

Az égési sérülések fokozatai

A bőr több rétegből áll: a hámrétegből (epidermisz), az irharétegből (dermisz) és a bőraljából (szubkutisz). Az égési sérülés ezeket a rétegeket különböző mélységben és kiterjedésben érintheti, ennek függvényében különböztetnek meg I., II., III. és IV. égési sérülést. Gyakori, hogy egyszerre többféle fokozatú égési sérülés is fennáll.

I. fokú égés esetén csak a hám legfelső rétege sérül, a bőr vörös, duzzadt, feszül és fájdalmas. I. fokú égés például a napégés.

II. fokú égés esetén a hámréteg és az alatta található irharéteg is károsodik. Hólyagképződéssel jár. A sérülés irharétegben való kiterjedése alapján megkülönböztetnek felületi (II.a) és mély (II.b) égési sérülést.

Felületi II. fokú égés (II.a) esetén az irharéteg mélyebb rétegei épek maradnak. A vörösség és hólyagképződés mellett a hólyagok nedvedzése és fokozott érzékenység jellemző. A fájdalom légáramlat és érintés hatására fokozódik. A hólyagképződés 12-24 órával a sérülést követően lép fel.

Mély II. fokú égés (II.b) esetén a teljes irharéteg károsodik, csak a bőr legmélyebb rétegei maradnak épek. A seb enyhén nedvedző, világos piros vagy sárgás-fehéres. A hólyagok többnyire felnyíltak és az idegvégződések súlyos sérülései miatt a fájdalomérzet jelentősen csökkent.

III. fokú égés esetén a bőr minden rétege érintett. A hám és a bőralja, illetve a bőralja rétegei visszafordíthatatlanul károsodtak. A seb alapja száraz, színe a fehértől a feketéig terjedhet, elszenesedett. Az érintés érzékelésének képessége erősen csökkent vagy megszűnt.

IV. fokú égés esetén elszenesedés következik be. További szövetek, így az izmok, inak és csontok is érintettek. Az érintett végtagok esetében többnyire amputációra kerül sor.

Hogyan becsülhető az égési sérülés kiterjedése?

Az égési sérülések kiterjedésének becslésére általánosan elfogadott módszer a Wallace-féle 9-es szabály. A testfelszín 9 %-át a fej és a nyak, 9-9 %-át a felső végtagok, 18-18 %-át az alsó végtagok, 18-18 %-át a törzs elülső és hátulsó felülete teszi ki, a fennmaradó 1 %-ot pedig a nemi szervek. 1 %-ot egy tenyérnyi felszín jelent (csak maga a tenyér bőrfelülete, az ujjak bőrfelülete nem számít bele az 1%-ba!). Gyerekeknél a Wallace-féle 9-es szabály nem alkalmazható, kisebb gyerekeknél a Lund-Browder-sémát, nagyobbaknál a Parkland-sémát használják az égési sérülés kiterjedésének becslésére.

Elsősegély égés esetén

Mindenekelőtt nagyon fontos a hőhatás megszüntetése. Az égő ruházatot el kell oltani, ehhez a sérültet fektessük a talajra és hengergessük, hogy kialudjanak a lángok, vagy borítsunk rá pokrócot, takarót, hogy elzárjuk az égést tápláló levegő útját, vízzel is lehet oltani. Égő benzint vagy olajat azonban nem szabad vízzel oltani! A következő lépés a sérült kisegítése a veszélyes környezetből. Az első és legfontosabb teendő a hideg, folyó vízzel való hűtés, amit azonnal meg kell kezdeni és legalább 10-15 percen át kell folytatni. A sérült területet hideg vízzel kell folyamatosan hűteni, például zuhanyból. A cél elsősorban a hőhatás mielőbbi megszüntetése, a hő elvezetése a szövetektől és az, hogy a hő okozta további sérüléseket megfékezzük. A jégzacskó vagy a jeges víz nem felel meg a hűtésre, mivel a nagyon alacsony hőmérséklet a szöveteket tovább károsítja. A megégett területről óvatosan távolítsunk el minden ruhát, órát, ékszert, övet, cipőt, mivel a textília és a fém tárolja a hőt. A bőrrel összeragadt ruhadarabot úgy kell hagyni, ha beleragadt valami a sebbe, azt nem szabad kitépni! A vízzel való hűtést nem késleltethetjük a ruhadarabok eltávolításával! A ruhadarabok eltávolítására csak azután kerítsünk sort, ha a hűtést már megkezdtük! Ezután a következő lépés az égési sebek steril befedése laza sebkötéssel, vészhelyzetben tiszta kendővel, tiszta lepedővel. A sérültet vigyük orvoshoz, nagy kiterjedésű vagy bármekkora kiterjedésű közepesen mély (II. fokú) vagy mély (III. és IV. fokú) égési sérülés esetén pedig hívjuk a mentőket!

Elsősegélynyújtás közben a sebet nem szabad megérinteni, és a hólyagokat tilos megnyitni! Tilos továbbá a kenőcsök, a hintőpor és a házi gyógymódok alkalmazása! Soha ne szórjunk a sebre lisztet és ne kenjük be olajjal! Már nagy kiterjedésű I. fokú vagy II.a égés (felnőtteknél a testfelszín több mint 15%-ára terjed ki, gyerekeknél a testfelszín több mint 7-8%-ára terjed ki) esetén is fennáll a keringési rendszer összeomlásának, a sokknak a veszélye. Ebben az esetben azonnal hívjuk a mentőket!

Elektromos áram és kémiai anyagok okozta égési sérülés esetén az elsősegélynyújtás alatt a baleset helyszínén a következőkre kell még figyelni: Ha elektromos áram okozta a sérülést, fontos, hogy meggyőződjünk róla, hogy segítőként nem fenyeget-e minket is áramütés veszélye. Ha olyan kémiai anyagok okozták a sérülést, mint például elemi nátrium, kálium vagy lítium, akkor a seb nem érintkezhet vízzel!

Égési sérülések kezelése

I. fokú égést kifejezetten égési sérülések kezelésére szolgáló, patikákban kapható hűsítő gélekkel, oldatokkal vagy borogatással lehet kezelni. Gyógyulás után a bőrt zsíros krémekkel lehet ápolni.

II. fokú égés kezelésének része a seb steril és száraz mull lappal történő befedése. Ha a hólyag(ok) felnyitása elkerülhetetlen, az kizárólag orvos által és steril körülmények között történhet.

A mély és nagy kiterjedésű égési sebek kórházi kezelést igényelnek (I., II.a, II.b, III., IV. egyaránt!), mivel igen magas a sebek elfertőződésének kockázata.

(B. M., szakfordító; Forrás: www.netdoktor.at; Lektorálta: Dr. Földi Ildikó)