Lábfájás: az érszűkület a fiatalabb korosztályt is érintheti

Jó hír azonban, hogy időben történő életmódváltással, megfelelő kezeléssel sokat lehet tenni az állapot rosszabbodásának elkerülése, illetve a javulás érdekében. Ezekről a lehetőségekről dr. Kósa Éva, angiológus beszélt. 

Súlyos szövődményekkel járhat

Az érszűkület esetén leggyakrabban az alsó végtagok szöveteit tápanyaggal és oxigénnel ellátó ereinek fokozatos beszűkülése majd elzáródása alakul ki. A hosszútávon kezeletlen érszűkület nem csupán lábfájdalomhoz, a járás, a mozgás és az életminőség romlásához, hanem később fekélyek kialakulásához és akár a végtag elvesztéséhez is vezethet.

Sokszor a betegek már előrehaladott stádiumban keresik fel a szakorvosokat, amikor járástávolságuk már nagymértékben lecsökkent, vagy amikor nyugalmi helyzetben lévő fájdalom, illetve fekély is kialakult. Ezért fontos a betegség mihamarabbi felismerése és megfelelő kezelése, illetve fontos felhívni a figyelmet a korai szűrés jelentőségére!

Fiatalabb korban is elkezdődhet

A 40-50 éves korúak esetében gyakran mozgásszervi, izom-ízületi panaszokat sejtenek a lábfájdalom hátterében, pedig erős dohányzás, cukorbetegség, hipertónia vagy a magas vérzsír szintje megléte esetén - különösen, ha ezek közül egyszerre több kockázati tényező is jelen van-, az érbetegség már ebben a korcsoportban is kialakulhat.

Fontos, hogy az érrendszer egyik területén felismert szűkület idején gyakran az érrendszer egy másik részén is már jelen lehet a probléma, vagyis alsóvégtagi érszűkületben gyakran fordul elő például szívkoszorúér vagy az agyi érbetegség együtt (és fordítva). Az egyes területek szűkületének összefüggése az ismert kockázati tényezője viszonylag hasonló, az azonban tény, hogy az alsóvégtagi érszűkület egyik legfontosabb rizikófaktora a dohányzás- mondja dr. Kósa Éva.

Érszűkület a lábfájdalom hátterében

Ritkán előfordul, hogy az érszűkület nem okoz különösebb tüneteket, de típusos formában, lábfájdalomként jelentkezik, ami kezdetben terhelésre lép fel, és nyugalomban megszűnik (súlyos állapotban azonban állandósulhat). Emiatt az érszűkületet „kirakatnéző-betegségnek” is szokták nevezni. Ekkor járáskor, rövidebb táv megtételét követően a lábikra begörcsöl, az illető megáll, majd a panasz rövid időn belül a fájdalom megszűnik. Újrainduláskor a tünetek azonban ismétlődnek. Érszűkület esetén azonban a járás erőltetetése nagyon fontos feladat, mert a napi szinten végzett rendszeres séta javítja a tüneteket. Viszont, amikor a fájdalom már nyugalomban is fennáll, a végtagok elkékültek, hideggé váltak vagy fekélyek is megjelentek, akkor ez súlyos állapotra utal- ilyenkor érműtétre, az oxigén-ellátottság javítására van szükség.

Az érszűkület kezelésének az elsődleges célja a beteg tüneteinek javítása. Ehhez és a rosszabbodás elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő életmód, a dohányzás nagyfokú csökkentése, a rendszeres testmozgás, a koleszterin- és a vércukorszint beállítása, valamint gyógyszeres kezelésként az értágító és a véralvadásgátló tabletták rendszeres szedése.

Trombózisközpont