A statinok szedése szürkehályogra hajlamosít

Az előző kutatások, amelyek a statinhasználat és a szürkehályog közötti összefüggést vizsgálták, ellentmondásosak voltak.

A mostani kutatást, amelynek vezetője G. B. John Mancini, a Brit Columbia Egyetem orvostudományi tanszékének munkatársa volt, a Brit Columbia-i Egészségügyi Minisztérium 2000-2007-es adatbázisának, illetve az IMS LifeLink USA adatbázis (2001-2011) alapján végezték.

A Brit Columbia-i csoportot férfiak és nők együttesen alkották, 162 501 szürkehályog eset történt, összesen 650 004 kontrollszemélyhez viszonyítva.

Az IMS LifeLink csoportban kizárólag férfiak voltak (40-85 évesek), 45 065 szürkehályog eset jutott 450 650 kontrollszemélyre. Olyan páciensek voltak érintve, akik több, mint egy éve szedték a statinokat, kezdeti szemészeti vizsgálat nélkül. A vizsgálaton diagnosztizálták, majd sebészi úton eltávolították a szürkehályogot.

A Brit Columbia csoportban 27 százalékkal nagyobb volt a szürkehályog kifejlődésének kockázata a statinokat szedők esetében, míg az IMS csoportban a megnövekedett kockázat 7 százalék volt.

A kutatók azzal nem foglalkoztak, hogy megállapítsák, bizonyos statinok rosszabbak másoknál, de arra utal a kutatás, hogy a hatóanyag-típus általános hatásáról lehet szó.

Mancini kijelentette:

“Az összefüggés klinikai hatásának további értékelésére van szükség, különös tekintettel a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésére szedett statinokkal kapcsolatban – és az öregkori látóképesség megtartása érdekében. A további kutatásoknak az összefüggés hátterének kiderítésére kell irányulniuk. Ugyanakkor, mivel a kockázat alacsony és a szürkehályog-műtét hatásos és jól-tolerálható, tudomásukra kell hozni, de nem szabad, hogy elrettentse a statinhasználattól azokat, akiknek az szükséges a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez.”

Független: A kísérő szerkesztőségi cikk ezt az óvatos fogalmazást nem tartotta elegendőnek, ellenben szükségesnek látta megjegyezni, hogy minden gyógyszernek van terápiás hatása és esetleges mellékhatása, ezeket és a kockázatot mérlegelve kell döntést hoznia az orvosnak – méghozzá a páciens beleegyezését elnyerő folyamat révén.

“Még az alacsony kockázatú betegeknél is, akiknél a haszon-kockázat arány kevéssé drámai, a legtöbb páciens valószínűleg hajlandó átesni egy nem-életveszélyes szürkehályog-műtéten, hogy ne szenvedjen el egy nagyobb érrendszeri eseményt.”

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-12/ehs-nss120214.php