Bajt jelez az egyoldali nyirokcsomó-duzzanat?

A nyirokcsomó elhelyezkedése és a kísérőtünetek további fontos támpontokat adnak a probléma pontos meghatározásához. A fertőzéseken túl milyen egyéb okok állhatnak a megnagyobbodott nyirokcsomók hátterében, és mikor alakul ki egyoldali nyirokcsomó- duzzanat? – dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakembere foglalta össze a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

A nyirokcsomókból, nyirokerekből, valamint a kapcsolódó nyirokszervek hálózatából álló nyirokrendszer keringésünk alrendszere, szervezetünk immunrendszerének része. A nyirokerek a vénákhoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy bennük nem vér, hanem víztiszta folyadék, nyirok kering. A nyirokcsomók borsószem nagyságú struktúrák, amelyek a nyirokerek mentén helyezkednek el csoportosan, és testszerte megtalálhatók (a nyakon, a hónaljban, a mellkasban, a hasban és az ágyékban). Olyan immunsejteket tartalmaznak, amelyek megtámadják és elpusztítják a kórokozókat, elhalt sejteket és idegen anyagokat – így segítve szervezetünket a fertőzések elleni küzdelemben. Tulajdonképpen afféle immunológiai bástyaként funkcionálnak. Minden nyirokcsomóhoz egy-egy testtájék, szerv tartozik, ezeket az adott terület regionális nyirokcsomójának nevezzük. 

 

 

Amikor betegek vagyunk, a nyirokcsomóban található limfociták megsokszorozódnak, ami a nyirokcsomók megnagyobbodásához vezet (limfadenomegália). Ezek nyomásra érzékenyek, fájdalmasak is lehetnek – ismerteti dr. Kárpáti Ágnes. Ilyenkor jellemzően a gócponthoz legközelebb eső nyirokcsomót érezhetjük duzzadtabbnak. Egy felső légúti megbetegedés, torokgyulladás vagy a szájüreget (pl. a fogakat) érintő gyulladás esetén a nyaki régió nyirokcsomói lesznek duzzadtabbak. Így tehát egy adott nyirokcsomó duzzanatából kideríthető, hogy honnan indult ki a fertőzés. A nyirokcsomó-megnagyobbodások leggyakrabban vírusos, valamint bakteriális fertőzések következményei. Ezen kívül autoimmun betegségek, gyógyszerreakciók és malignus folyamatok (limfóma, leukémia) is szerepelhetnek a lehetséges okok között.

A nyirokcsomók megnagyobbodása lehet szimmetrikus, ez esetben a test mindkét oldalán ugyanúgy kitapinthatjuk a duzzadtabb nyirokcsomókat, illetve a duzzanat jelentkezhet csak az egyik oldalon, aszimmetrikusan is. Vannak olyan fertőzések (pl. a mononukleózis) is, amelyek hatására testszerte kialakulhatnak duzzadtabb nyirokcsomók. A nyakon kitapintható egyoldali nyirokcsomó-duzzanatot nagyon gyakran az azonos oldalra lokalizált helyi fertőzés (pl. fogínygyulladás, torokfertőzés, középfülgyulladás) okozza. Előfordulhat, hogy a felső légúti fertőzés elleni védekezésben megnagyobbodott nyirokcsomók a betegség elmúltával akár hosszabb ideig is tapinthatók maradnak. Oltásokat követően a nyakon és hónaljárokban is kialakulhat átmeneti egyoldali nyirokcsomó-megnagyobbodás: ezt tapasztalhatjuk a csecsemőkori BCG oltást követően, vagy a felkarba (deltaizomba) kapott koronavírus oltás után is, ami a sikeres immunválaszt jelzi. Ezek egyáltalán nem veszélyesek, és általában néhány héten belül maguktól elmúlnak. Amint arra Kárpáti főorvosnő felhívja a figyelmet, ha a bőrön vagy a bőr alatti szövetekben gyulladás, illetve fertőzés lép fel, akkor az adott területhez legközelebb található nyirokcsomók is megduzzadhatnak. A macskakarmolás például gyakorta okoz egyoldali nyirokcsomó érintettséget: ilyenkor a sérülések mentén bejutó kórokozók okozzák a fertőzést.

Nagyon ritkán bár, de előfordulhat, hogy a limfóma, a nyirokrendszer daganatos megbetegedése áll a nagyobb nyirokcsomók hátterében. A Non-Hodgkin limfóma egyik tünete a tapintható nyirokcsomó-megnagyobbodás, amely általában fájdalmatlan és lehet szimmetrikus vagy nem szimmetrikus. Egyéb általános tünetként említhető a folyamatos, heteken át fennálló vagy ciklikus hőemelkedés, illetve láz, az ok nélküli súlyvesztés és étvágycsökkenés, az éjszakai verejtékezés. 

 

A fájdalmatlan, kemény és tömött tapintatú, fixált vagy nehezen mozdítható nyirokcsomók észlelésekor mindenképpen forduljunk orvoshoz – tanácsolja a hematológus, belgyógyász szakember. Keressük fel háziorvosunkat akkor is, ha a nyirokcsomók mérete meghaladja a másfél-két centimétert, és az elváltozások tartósan megmaradnak, esetleg a test több régiójában is megtalálhatók. Figyelmeztető jel az is, ha a nyirokcsomók további növekedésére leszünk figyelmesek. Amennyiben a kulcscsont feletti árokban megnagyobbodott nyirokcsomókat tapintunk ki, szintén ne késlekedjünk orvosi segítséget kérni, ezek ugyanis a szervezetben zajló kóros állapotokat jelezhetnek.

 

Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ