Magas pulzus

Amikor valamilyen aktív tevékenység során emelkedik meg a pulzusunk, az természetes jelenség. De mi a helyzet akkor, ha éppen pihenés közben, akár éjszaka érezzük, hogy erősen, gyorsan ver a szívünk? Minden esetben betegség okozza ezt a nyugtalanító tünetet vagy előfordulhat, hogy életmódbeli ok áll a háttérben? Milyen kivizsgáláson érdemes részt venni, ha a panasz gyakrabban jelentkezik? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, a szívritmuszavar specialistája válaszolt a kérdésekre.

 

 

Amikor valaki sportol, megerőltető munkát végez, esetleg izgatottá válik, teljesen normálisnak tekinthető, ha a magasabb a pulzusa, ha úgy érzi, erősebben, gyorsabban ver a szíve. Ennek kell ugyanis történnie ahhoz, hogy a sejtek elegendő tápanyaghoz és oxigénhez jussanak egy kihívást jelentő helyzet során.

 

 

Ezen túl menően az is előfordulhat, hogy bizonyos gyógyszerek okoznak magasabb pulzust, vagy éppen egy hormonális változás emeli meg a pulzusszámot, tipikusan ilyen a várandósság, a menopauza. Ugyanakkor az alacsony vérnyomás is megemelheti a pulzust, hiszen a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, ezért fel kell gyorsulnia a szívverésnek, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Az alacsony vérnyomással élőknél az sem ritka, hogy egy hirtelen felállás miatt kezd erősen, gyorsan verni a szív és leesik a vérnyomás, ezt hívják ortosztatikus hipotóniának.

 

Ezek mind természetesnek tekinthető, és az esetek nagy többségében kezelést nem igénylő állapotok.

 

 

Ha pihenés közben, jellemzően éjszaka tapasztal valaki magas pulzust, és úgy érzi, „majd’ kiugrik a szíve”, az nagyon ijesztő jelenség lehet, amit fontos kivizsgáltatni. Mindenekelőtt azonban érdemes egy kicsit elgondolkodni az életmódbeli szokásokon, amelyek ilyen tünetet is okozhatnak. Melyek ezek?

 

Esti alkoholfogyasztás

Sokan vannak, akik este mintegy nyugtatószerként rendszeresen alkoholt fogyasztanak, és ezzel valójában az ellenkező hatást érhetik el. Az alkohol ugyanis magas cukortartalma, és az ennek köszönhetően beinduló anyagcsere folyamatok miatt felgyorsíthatja a szívverést és szívritmuszavarhoz is vezethet. A vacsora mellé alkalmanként elfogyasztott egy-egy pohár bor után érdemes tehát leállni.

 

Szénhidrát-fogyasztás

Az esti sütizés, nassolás semmiképpen sem nevezhető egészségesnek, a túl sok cukor fogyasztása pedig felgyorsíthatja a pulzust. Még az olyan „ártatlannak” látszó éteket is okozhatnak palpitációt, mint a kukoricapehely, a vajas pattogatott kukorica, vagy akár a tej, ami szintén magas cukortartalmú. A finomított szénhidrátok által kiválasztott inzulinválasz ráadásul a kiválasztó szervek és a belső elválasztású mirigyek harmonikus működését is összezavarja: megemelkedik például az adrenalinszint, ami tovább emeli a pulzust.

 

Szorongás

Igen gyakran a tudatos rágódás és a tudat alatti szorongás indítja be a szimpatikus idegrendszeri fokozott működést. Ilyenkor a testben lejátszódó változások az „üss vagy fuss” elve szerint alakulnak: felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és a pulzus is.

 

Valódi betegségek

Ha kizártuk az életmódbeli okokat, meg kell vizsgálni a valódi betegségek lehetőségét is. Egy már lezajlott szívinfarktus, a cardiomyopathia, vagyis a szív pumpafunkciójának gyengülése, esetleg egy endokrin betegség, vashiányos vérszegénység, szívritmuszavar, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, vagy bármilyen szervi probléma okozhat pihenés közbeni magas pulzust.

 

 

Ha arról panaszkodik egy páciens, hogy éjszaka, pihenés közben magas pulzust tapasztal, abból indulunk ki, hogy a fiatalabb, rugalmasan alkalmazkodó szív-érrendszerrel rendelkező személyeknél többnyire hétköznapi oka van az éjszaka jelentkező erős szívverésnek. Ezt egy kérdéssorral le is ellenőrizhetjük. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a pitvari- és kamrai ritmuszavarnak, még ha nincs is szívkoszorúér-betegségre utaló jel. Tehát ha bármilyen pulzussal kapcsolatos rendellenességet tapasztalunk, érdemes azt kivizsgáltatni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, a szívritmuszavar specialistája. – Az alapvető vérnyomásmérés és nyugalmi EKG vizsgálat azonban nem mindig elég a diagnosztizáláshoz. Az előzetes vizsgálatok és eredmények után elrendelhetünk terheléses EKG, 24 órás vagy akár 7 napos Holter EKG vizsgálatot, szívultrahangot, kiegészítő laborvizsgálatokat és speciális vizsgálatokat is. Minél előbb meghatározzuk az okokat, annál egyszerűbb és hatékonyabb lehet a kezelés és annál nagyobb eséllyel előzhetők meg az esetlegesen súlyos következmények. 

 

Forrás: KardioKözpont