Mellkasi fájdalom

Főoldal / A fájdalom / Mellkasi fájdalom

Mellkasi fájdalom mozgáskor, terheléskor?

Természetes, ha bizonyos intenzívebb mozgásformák hatására érezzük a terhelést, azonban, ha a fizikai aktivitás – sport, fizikai munka, vagy akár csak a szokottnál erőteljesebb mozgás – során mellkasi fájdalmat tapasztalunk, azt mindenképpen komolyan kell venni. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa, a mellkasi fájdalom kivizsgálásának specialistája hangsúlyozta, hogy ennek a panasznak ártatlan oka is lehet, de mivel akár betegség is okozhatja, fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás.

A fizikai terhelés során, után jelentkező enyhe mellkasi panaszok oka igen gyakran a nem megfelelő kondíció, túlterhelés. Tipikusan edzés, mozgás után mutatkozik a panasz, ha olyan erős megterhelést vállaltunk, amihez nincs meg a megfelelő felkészültségünk, edzettségünk, fittségünk. Ha viszont nem erről van szó, érdemes orvosi kivizsgáláson részt venni, ugyanis a mellkasi fájdalomnak kardiális (vagy szív eredetű) és extrakardiális (vagyis szíven kívüli eredetű) okai lehetnek. Ez talán a legfontosabb és elsődleges elkülönítés.

A legveszélyesebb kardiális elváltozásra, a szívinfarktusra, illetve annak előszobáját jelentő angina pectorisra kell koncentrálni és ennek lehetőleg biztos kizárása után lehet a többire tekinteni – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Kardiális eredet

Miokardiális infarktus (vagyis a szív koszorúserének akut elzáródása)
Szívinfarktus akkor következik be, ha a koszorúerek elzáródnak és így nem jut a szív oxigénhez. Ez nyilvánvalóan egy vészhelyzet, amelynek további tünetei lehetnek a hátba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom, a légszomj, az izzadás. Ha valaki ezt tapasztalja, azonnal mentőt kell hívni! Akkor is igaz ez, ha egy viszonylag fiatalabb ember érez mellkasfájdalmat és más tüneteket mozgás közben, mert bár igaz, hogy idősebbeknél ez gyakoribb, de bárkivel előfordulhat.
Angina pectoris (a koszorús ér szűkülete és relatív oxigénhiánya) Az angina (angina pectoris) vagy anginás roham egy szorító jellegű mellkasi fájdalom, ami azért alakul ki, mert nem jut elég vér a szívbe. A stabil angina pectoris (AP) azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. Hozzá kapcsolódó tünet lehet például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség érzés, de ezek másodlagosak. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, amikor is a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Az előzőhöz képest az instabil AP vészhelyzetet jelent, tehát a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez valójában az infarktus előszobája. Vagyis, ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!
Ritkán előforduló kardiológiai kórképek. Ilyen lehet például a súlyos szívritmuszavar, a pericarditis, a Tako-Tsubo szindróma, stb.

Mozgásszervi eredet

Izomsérülés
A mellkas izmai, így például a bordaközi izmok segítenek a légzésben és stabilizálják a mellkast. Túlterhelésük vagy sérülésük miatt azonban kialakulhat a mellkasi fájdalom, amit olyan további panaszok is kísérhetnek, mint a látható zúzódás, duzzanat, légzési nehézség, beszűkült mozgástartomány.
Nyaki-háti gerinc elváltozása, degenerációja, sérülése
Mellkasi trauma

Légzőszervi eredet

Légmell (pneumothorax, vagy ptx)
Mellhártya gyulladás (Pleuritis)
Gyomor-bélrendszeri betegségek
Gyomor/ nyombélfekély
Gyomorsav túltengés
Egyéb vastag- és vékonybél betegségek

Vegetativ idegrendszeri vagy más okokra visszavezethető panaszok, konkrét elváltozások nélkül.

Mit tegyünk, ha mozgással összefüggő mellkasi fájdalmat tapasztalunk?

Akut esetben a legjobb, ha lelassítva, fokozatosan leállítjuk a mozgást, ha mellkasi fájdalmat tapasztalunk. Amennyiben súlyosabbnak tűnik a helyzet, a fentiek értelmében mentőt kell hívni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa, a mellkasi fájdalom specialistája. – Ha azonban elmúlnak a panaszok, akkor is érdemes kivizsgálni, nem kardiológiai eredetű volt-e a mellkasi fájdalom, bár természetesen előfordulhat például légzőrendszeri ok is. A részletes kikérdezés, a gondos fizikális vizsgálatok és laborvizsgálatok után szükség lehet olyan tesztekre, mint a nyugalmi EKG, a korszerű vérnyomásmérés, a szívultrahang vizsgálat, szükség esetén pedig a Holter EKG, a terheléses EKG, a kardio -CT/ MR, az elektrofiziológiai vizsgálat, valamint esetleg a társszakmák bevonása. A cél az, hogy idejében felismerjük az esetleges szív-érrendszeri problémákat és a diagnózisnak megfelelően hatékonyan kezelni tudjuk azokat.

Forrás: KardioKözpont

Címkék: mellkasi fájdalom, mozgás, terhelés