Az atópiás dermatitisztől az ekcémáig

Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus a differenciál diagnózis jelentőségére és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

 

 

Az atópia valójában egy öröklött hajlam bizonyos allergiás reakciók, tünetek kialakulására. Az atópiás bőrű gyermekek és felnőttek fokozottabban érzékenyek a környezetükben előforduló allergénekre, és szervezetük az átlagnál hajlamosabb ezekre ellenanyagot termelni, illetve különböző allergiás betegségekkel reagálni. A következmények tulajdonképpen egy tőről fakadnak és pollenallergia, asztma, kötőhártya-gyulladás, ekcéma, csalánkiütés, atópiás dermatitisz formájában jelentkezhetnek.

 

 

 

Atópiás dermatitisz

 

esetek 50 százalékában a bőrtünetek már az első életévben jelentkeznek, és a szakorvos többnyire 5 éves kor előtt felállítja az atópiás dermatitisz diagnózisát. A jellegzetes tünetek a száraz, érzékeny, pörkös bőr, az időszakonként fellobbanó heves bőrgyulladás, a nedvedző bőrkiütések és a heves viszketés. Kialakulásának egyik oka a genetikailag meghatározott immunrendszeri túlérzékenység áll, amely az úgynevezett T-sejtek túlzott aktivitását, ezen keresztül pedig bizonyos irritáló anyagokkal történő érintkezés után a bőr gyulladását okozza. Az erre hajlamos családokban nagy figyelmet kell fordítani a csecsemők, kisgyermekek táplálkozására is: ha egy új étel bevezetésekor jelentkeznek a bőrtünetek, gyanakodhatunk ételallergiára is. Elsősorban a tejtermékek, tojás, hal, gabonafélék, dió és mogyorófélék, paradicsom és a citrusfélék járulhatnak hozzá a tünetek kialakulásához. A környezeti hatások közül a leggyakoribb allergének (háziporatka, pollenek) és a fertőzések okozhatják a tünetek kiújulását, rosszabbodását.

 

Azonban az atópiás dermatitisz kialakulhat felnőttkorban is, arcon, törzsön, végtagokon, kézen. Jellemzően vörös foltok, nedvező hólyagocskák jelentkeznek, amelyek felszakadva beszáradnak és rohamszerű viszketési ingereket okoznak. Az anamnézis során általában felfedezhetők olyan korábbi tényezők, amelyek a hajlamot előre jelezhették, például a nagyon száraz bőr, vagy allergia, szénanátha. A betegség tehát genetikailag meghatározott, de számos életmódelem is szerepet játszik a manifesztálódásban.

 

Csalánkiütés

 

A csalánkiütés (utricaria) a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával, kipirosodásával, viszketésével járó tünetegyüttes, amelynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Súlyosabb esetekben arc-, szemhéj-, ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség is társulhat hozzá. A hisztamin felszabadulását számos tényező kiválthatja, többek közt gyógyszerek, bizonyos ételek (például diófélék, tenger gyümölcsei, apró magvas gyümölcsök, csokoládé, feldolgozott húskészítmények, tojás), fertőzéses megbetegedések, egyes krónikus betegségek, pollenek, kemikáliák, napsütés, egyes növények. Ugyanakkor az esetek közel felében nem derül fény a csalánkiütés konkrét kiváltó okára.

 

A csalánfoltok gyorsan, néhány perc alatt alakulnak ki és kínzóan viszketnek. A csalánkiütés diagnosztizálása viszonylag egyszerű feladat, annál nehezebb lehet megtalálni a kiváltó okot, hacsak az nem egy konkrét ételre, gyógyszerre, csípésre, kozmetikumra adott reakció – hangsúlyozza Brezán doktornő. Ha azonban a csalánkiütés hónapokon keresztül jelen van, sokszor eliminációs diétára van szükség. Ezt azt jelenti, hogy minimum három hétig ki kell iktatni azokat az ételeket, gyógyszereket, kozmetikumokat, amik a tünetekért esetleg felelhetnek. Amikor a beteg tünetmentessé válik, a kérdéses élelmiszerek egyenként vezetők vissza, amíg valamelyik ismét allergiás reakciót vált ki. Ezen kívül a fizikális teszteken és a laborvizsgálatokon túl szükség lehet góckutatásra, immunológiai és allergológiai kivizsgálásra is.

 

Ekcéma

 

Az ekcéma egy viszketéssel, a bőr kipirosodásával, esetleg nedvezésével járó, erősen viszkető, ám nem fertőző bőrgyulladás, amelyről az érintettek tudják, hogy hol „elmúlik”, hol belobban. Az ekcéma gyermekeknél és felnőtteknél is jelentkezhet, több formában is, hiszen előfordulhat atópiás dermatitisz, seborrheás ekcéma, kontakt dermatitisz és fotoallergiás kontakt ekcéma is.

 

Az ekcéma kezelésének fő nehézsége abban keresendő, hogy számos tényező hozzájárulhat a kialakulásához és a kiújulásához. Nem csak a stressz, az egyes allergén vagy irritatív anyagok, de az erős genetikai hajlam is, amelyet nyilván nem lehet befolyásolni – hangsúlyozza dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus. – A tünetek enyhítésének leghatékonyabb módja a kiváltó allergének felkutatása és teljes kiiktatása az életünkből, amennyiben ez lehetséges – kontakt ekcémában szenvedők esetében például ez a folyamat viszonylag könnyedén megvalósítható, ha különböző fémek, vegyszerek által előidézett tünetekről van szó. Az allergének pontos azonosítására ugyanis többféle bőrteszt (pl. Prick teszt, Epicutan teszt), vérvételes vizsgálatok (IgE multiplex allergia tesztek, IgG multiplex intolerancia tesztek, gyógyszer allergia vizsgálat) és komponens alapú vizsgálatok is elérhetők.

 

Összeségében tehát elmondható, hogy az allergiás bőrbetegségek kezelésének elsődleges célja a sokszor kínzó tünetek csökkentése, megszüntetése. Ennek eszközei alapvetően külső készítmények, krémek, kenőcsök, bár súlyos esetben a szteroid tartalmú krémeken túl tablettát is elrendelhet az orvos. Hosszútávon pedig amennyire lehet, törekedni kell a bőr rendszeres hidratálására, az irritáló anyagok kerülésére és stressz hatékony levezetésére. Fellobbanó betegség esetén pedig mielőbb érdemes bőrgyógyászhoz fordulni.

 

Forrás: Dermatica