Száraz, hideg bőr és vádlifájdalom is utalhat érszűkületre

Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa szerint mindenképpen fontos orvoshoz fordulni, ha járáskor fájni kezd a lábunk, ugyanis az elhanyagolt érszűkület többek közt szívinfarktushoz, stroke-hoz is vezethet. 

 

 

Az érszűkület leggyakrabban a lábakat friss vérrel ellátó artériák falában létrejövő meszes lerakódások miatti szűkületek következtében kialakuló betegség. A szűkületnek pedig egyenes következménye, hogy az érintett szövetek oxigénellátása csökken.

 

A betegség más szerveket, például a hasi ereket vagy a vesét is érintheti, illetve fennállása esetén a szív és az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. Ez fordítva is igaz, így egy korábbi agyi- vagy szívinfarktus túlélése után nő az érszűkület kockázata. Ugyanez vonatkozik a dohányzókra, cukorbetegekre, magas vérnyomással és vérzsírokkal élőkre, valamint azokra, akiknél megfigyelhető a családi halmozódás.

 

 

 

1. Tünetmentes fázis

 

Az első, még tünetmentes stádiumban ún. doppler vizsgálattal lehet az erek meszesedését, szűkületét kimutatni. Ennek során egy kézi ultrahang segítségével megmérik a lábak és a felkarok artériáiban a vérnyomást. Ezekből az értékekből a boka-kar indexet, vagy doppler indexet számolják ki. A kapott hányados egészségesekben 1 és 1,3 közötti, vagyis normál esetben a lábakban azonos vagy kissé magasabb a vérnyomás, mint a karokban. Érszűkületről akkor beszélhetünk, ha a hányados kisebb, mint 0,9, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon. Minél alacsonyabb a kapott érték, annál súlyosabb az érszűkület. A szív- és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyeztetteknek, különösen az erős dohányosoknak, cukorbetegeknek kiemelt fontosságú a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálat.

 

2. Vádlifájdalom

 

Egy bizonyos távolság megtétele után görcsös fájdalom lép fel a combban vagy vádliban, ritkán a lábfejen, ami miatt gyakran meg kell állni. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, bár a fájdalom a gyaloglás során újból jelentkezik - ezt a tünetet nevezik intermittáló sántításnak. Ebben a stádiumban a betegség leggyakrabban gyógyszeresen és életmódbeli változtatásokkal kezelhető. 

 

3. Nyugalmi fájdalom és további tünetek

 

Ebben a fázisban már nyugalomban is, főleg éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami fekvő helyzetben erősödik. Ez a beteget felülésre készteti, aki a lábát az ágyról lelógatva enyhíti a panaszát. A rossz vérellátás miatt a végtag hideg, sápadt színű lehet, zsibbadás, égő érzés alakulhat ki, az ujjbegyek belilulhatnak, a bőr szárazzá válhat, gyakori a körömgomba és a szőrzet ritkulása. 

 

4. Szövetelhalás

 

A legsúlyosabb stádiumban a lábujjakon, sarkakon elfeketedő akár száraz, akár nedvedző bőrelváltozások jelenhetnek meg, nagyon erős fájdalom mellett, amely azt jelzi, hogy a végtagot szövetelhalás fenyegeti! Különösen cukorbetegeknél és az ismert érszűkületes betegeknél fontos a lábak rendszeres otthoni átvizsgálása, kisebb sebek, sérülések, gombásodás kezelése és a rendszeres orvosi kontroll.  

 

 

Ha nem ismerjük fel idejében az érszűkületet, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Ha a lábakban jelentkező szűkületet hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputációhoz vezethet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő.

 

A rizikófaktorok szigorú kezelése és a gyógyszeres kezelés együtt jelentős javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. - Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég. Elképzelhetetlen az érszűkület megállítása, ha a páciens dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta mindennapos program kell, hogy legyen, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében a szív is érintett lehet. Vagyis a beteg részéről valódi változtatni akarás szükséges, az orvos pedig rendszeres, szigorú követést kell, hogy végezzen, ellenőrizve a megtett lépéseket. Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű a szakemberek által irányított és felügyelt életmódváltás. 

 

Forrás: KardioKözpont