Fülzúgás

Hosszú-COVID-ról beszélünk, ha a koronavírus-fertőzés tünetei hat hétnél tovább tartanak.

 

A betegséget gyakran enyhe tünetekkel átvészelő, kórházi kezelésre nem szoruló, de elhúzódó panaszoktól szenvedő betegek egyik gyakori panasza a fülzúgás, mellyel kapcsolatban dr. Holpert Valéria fül-orr-gégészt, a Fül-orr-gége Központ orvosát kérdeztük. 

 

Az Annals of Clinical and Translational Neurology folyóiratban száz, kórházi kezelést nem igénylő koronavírus-fertőzésen átesett beteg gyógyulását követték nyomon. A résztvevők 70%-a nő, átlagéletkoruk 43 év, egyikőjüknél sem alakult ki alacsony véroxigénszint, sem tüdőgyulladás a betegség aktív szakaszában. Felépülésüket követően azonban gyógyulásuk nem volt teljes, a hosszú-COVID tünetei jelentkeztek. Leggyakrabban fáradtság, szorongás, légszomj, szívritmus és vérnyomás problémák, alvászavarok és 29% esetében fülzúgás.

 

A Frontiers of Public Health folyóirat közlése szerint a tüneteket mutató koronavírus-fertőzöttek 40%-a tapasztalta a meglévő fülzúgása rosszabbodását. 48 országból, összesen 3103 fertőzött tüneteit jegyezték fel. Közülük néhányan azt is jelezték, hogy a fertőzés tüneteinek megjelenésével egy időben fülzúgásuk alakult ki, bár korábban nem volt ilyen problémájuk. Ezzel összhangban az International Journal of Audiology című szaklapban megjelent kutatás is azt állítja, hogy a fülzúgás akár a fertőzésre is felhívhatja a figyelmet. A tudósok 24 tanulmány összegzése alapján megállapították, hogy a fülzúgás a megvizsgált aktív koronavírusos esetek mintegy 14,8 százalékánál volt jelen.

Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy a korábban meglévő fülzúgás romlásában a járvánnyal járó szorongás, szociális távolságtartás, sportolási lehetőségek hiánya és a megnövekedett fül/fejhallgató miatt fokozott zajterhelés is szerepet játszik. A koronavírus-fertőzés tüneteként, vagy azt követően fellépő fülzúgás mellé gyakran halláscsökkenés is társul, ezért ennek kivizsgálásával és kezelésével mindenképp foglalkozni kell, a betegség lezajlását követően. Kutatásokban felmerül annak lehetősége is, hogy a kellemetlen tünetek nem önmagában a fertőzés, hanem a lábadozás időszakában szedett egyes gyógyszerek mellékhatásai is lehetnek. Az összefüggések pontos feltárása még a szakemberekre váró feladat, az Amerikai Audiológiai Akadémia 650 hosszú-COVID tünetektől szenvedő személy adatait vizsgálva is azt állítja, hogy további kutatások szükségesek ennek megértéséhez. A fokozott stressz és a gyógyszer mellékhatás lehetősége mellett vizsgálni kell a koronavírus által okozott fül-orr-gégészeti és neurológiai szövődmények szerepét is a fülzúgás megjelenésében. 

Ha a pozitív koronavírus tesztet követően 6-8 héttel sem szűnik a fülzúgás, javasolt orvoshoz fordulni. Kezelésére több féle lehetőség is létezik, ezekből mindig személyre szabottan választja ki az orvos a megfelelőt. A részletes elbeszélgetést, a fül-orr-gégészeti kivizsgálást követően például gyógyszeres terápiát, vagy fülzúgást csökkentő készülékeket is javasolhat. Életmódbeli változtatásokkal – az alvás minőségének javítása, stresszkezelő technikák elsajátítása, háttérzaj alkalmazása a mindennapokban – is hozzájárulhatunk a kezelés sikeréhez. 

 

Forrás: Fül-orr-gége Központ