A mellkasi fájdalom kivizsgálása

A kórházba beérve elsőként valószínűleg EKG vizsgálatnak vetik alá (a mellkas és a végtagok bőrére helyezett érintkezők segítségével ellenőrzik a szív elektromos aktivitását, ezt egyébként már a mentőben megtehetik), ezután megnézik a pulzusát, a vérnyomását, majd vérvizsgálatot fognak végezni. Emellett orvosa kérdéseket fog feltenni mellkasi fájdalmával kapcsolatban: hol érzi a fájdalmat, hogyan tudná leírni, van-e valamilyen egyéb panasza.

A mellkasi fájdalom nem utal egyértelműen szívinfarktusra, de a kórházban elsőként ezt fogják kivizsgálni, mert ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Emellett meg fogják nézni, fennállhat-e életet veszélyeztető tüdőbetegség, aorta disszekció vagy légmell.

Milyen vizsgálatok jöhetnek szóba?

Ha szükséges, más irányban is tájékozódni fognak kezelőorvosai, és az alábbi vizsgálatokat végezhetik el a mellkasi fájdalom okának azonosítására.

• Elektrokardiográfia (EKG). Ezzel a vizsgálattal szívinfarktus illetve más szív eredetű probléma diagnózisát lehet megerősíteni vagy kizárni. Az EKG a szív elektromos aktivitását rögzíti a bőrre elhelyezett elektródák segítségével hullámok formájában egy monitoron vagy papíron. A károsodott szívizom másképp viselkedik, mint az ép. EKG segítségével még az is kimutatható, hogy az infarktus már kialakult-e, vagy még zajlik.
   
• Vérvizsgálat. Orvosa vérvizsgálatot rendel, hogy bizonyos enzimek, amelyek a szívizomban termelődnek, nagyobb mennyiségben vannak-e a vérbe. Egy esetleges szívinfarktus okozta károsodás miatt ugyanis ezek az enzimek a vérbe jutnak és onnan kimutathatóak.
   
• Mellkas röntgen. A mellkas röntgen segítségével a tüdők, a szív és szív nagyereinek jellegét, méretét és alakját lehet vizsgálni, de kimutat nagyobb daganatokak, lenyelt, belégzett tárgyakat is. A mellkas röntgen lehet az első a mellkasban található daganatok vizsgálatára.
   
• Stressz-vizsgálatok. Stressz-vizsgálat segítségével meghatározható, hogy szív hogyan reagálnak a mozgásra, ami utal arra, hogy a fájdalom a szívvel összefügg-e. Többféle stressz-teszt létezik, előfordulhat, hogy futópadon kell gyalogolnia vagy szobabiciklin kell bicikliznie, miközben EKG segítségével folyamatosan ellenőrzik a szív működését. Az is lehet, hogy intravénásan gyógyszert kap, ami a mozgáshoz hasonlóan terhelni fogja a szívét. A stressz-tesztek kombinálhatók a szív megjelenítésére alkalmas módszerekkel, például ultrahanggal vagy radioaktív anyagok használatával.
   
• Izotópos vizsgálatok. Ezek a vizsgálatok segíthetnek tisztázni, hogy a szívnek köze van-e a mellkasi fájdalomhoz. A vizsgálat során kis mennyiségű radioaktív anyagot (pl. talliumot) fecskendeznek a vérbe. Speciális kamerák segítségével követhető a radioaktív anyag, ahogy szétáramlik a tüdőben illetve a szívben.
   
• Szívfestés (angiográfia). Ezzel a vizsgálattal lehetővé válik, hogy azonosítsák a szívben az elzáródott vagy beszűkült ereket. A combartérián keresztül egy vékony műanyag csövön keresztül folyékony festéket juttatnak be. A festék bejut a szívet ellátó artériákba, kimutatva, ha valahol szűkület vagy elzáródás van.
   
• Elektronsugár komputerizált tomográfia (EBCT). Ez az eljárás az erekben lévő kalcium észlelése révén az erekben zsíros, meszes plakkjait mutatja ki.
   
• Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI). Az MRI olyan képalkotó technika, ami mágneses mezők segítségével a szervezetről kereszt- és hosszmetszeti képeket tud készíteni.
   
• Szívultrahang (echokardiográfia). A szívultrahang mechanikai rezgés (ultrahang) segítségével tapogatja le a szívet. Ezzel a képalkotó technikával a szív és a vér mozgása jól követhető, így a legkülönbözőbb szív eredetű problémák azonosításában segíthet.
   
• Endoszkópos vizsgálat, szívkatéterezés. Ezen vizsgálatok során egy vékony, kamerához kapcsolt, hajlékony eszközt juttatnak be a testbe (rendszerint egy éren keresztül). Nemcsak diagnosztikus eljárás, bizonyos problémák megoldására is alkalmas, például beszűkült érszakasz tágítására, illetve a szűkület áthidalására egy kis csődarab (sztent) segítségével.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus)