Okozhat-e állandó fáradtságot a szívritmuszavar?

Előfordul azonban, hogy nem okoz panaszt, vagy csak olyan általános jellegűt, mint a fáradtság, kimerültség.Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra adott magyarázatot, miért érezhetjük magunkat kimerültnek, ha a szívritmuszavar ezen típusával küzdünk, illetve mik azok a tünetek, amelyek megléte esetén fontos orvoshoz fordulni.

 

 

Szívritmuszavar tünete lehet a kimerültség is. A pitvarfibrilláció egy olyan szívritmuszavar, amely minden páciensnél némileg eltérő tüneteket okozhat, különösen korai fázisban, illetve az ún. paroxizmális (vagyis időszakos) forma esetén. Bár az általánosan ismert, kardiológiai jellegű panaszok sokszor előfordulnak, mint a mellkasi fájdalom, légszomj, csökkenő terhelhetőség, verítékezés, esetleg ödémák a lábon, a kimerültség és a krónikus fáradtság – amely akár az egyetlen panasz is lehet – olyan tünet, amit nagyon sok más betegség is okozhat.

 

 

Alapvetően két mechanizmus okolható azért, hogy a szívritmuszavar, ezen belül a pitvarfibrilláció krónikus fáradtságot eredményez. Elsősorban az a tény, hogy a szív is egy izom, és mint minden izom, a túlterhelés elfárasztja. Gondoljunk csak bele, hogy a normál szívverés percenként 80 körül alakul, míg szívritmuszavarnál ez a kétszerére, háromszorosára, esetleg négyszeresére is emelkedhet. Ez nyilván extra terhet ró a szívre – ismerteti Sztancsik doktornő. – Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen gyors pulzussal miért nem kerül orvoshoz a beteg? A válasz az, hogy odakerül, méghozzá viszonylag hamar, mert ez annyira feltűnő tünet, hogy a páciensek általában gyorsan orvoshoz fordulnak, sőt adott esetben kórházba is kerülnek. Az alattomosabb jelenség az úgynevezett néma pitvarfibrilláció, vagy más típusú szívritmuszavar, ami semmiféle tipikus tünetet nem okoz, a tartós fáradtságot pedig sokan nem gondolják kardiológiai tünetnek.

 

 

Holott a krónikus kimerültség azért is bekövetkezhet, mert – és ez a második mechanizmus – az elégtelen véráramlás miatt nincs kielégítve a szervezet oxigén-igénye.  A vér ugyanis a szívből a jobb kamrából a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigénnel telítődik, majd visszaáramlik a szív bal pitvarába és kamrájába, illetve a test többi részébe. Ha ez a folyamat nem működik hatékonyan – ami jellemző az olyan szívritmuszavarnál, mint a pitvarfibrilláció -, akkor előfordulhat, hogy ez az oxigéndús vér nem éri el a végtagokat és az agyat sem olyan hatékonysággal, amely ahhoz szükséges, hogy minden rendben működjön.  Az eredmény pedig a fizikai és mentális kimerültség.

 

 

Ha valaki szív-érrendszeri betegségre gyanakszik és a kimerültséget jelöli meg vezető panaszának, alapos kikérdezésre és kivizsgálásra számíthat. Ki kell zárni ugyanis más olyan betegségek jelenlét, amelyek szintén okozhatnak krónikus fáradtságot. Ilyen például a rossz alvás vagy konkrétan valamilyen alvászavar, a savas reflux, a krónikus gyulladások vagy fertőzések, a vitamin- vagy ásványianyag-hiány, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai és más lehetőségek mellett akár az önálló kórképként elismert krónikus fáradtság szindróma – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A pontos diagnózis felállításához többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatok mellett alapvető az EKG, amellyel gyorsan ellenőrizni tudjuk a szív elektromos jeleit. Szintén szükséges és fontos az akár 7 napos Holter EKG, amellyel a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel ma már akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.

 

 

Ha a szívritmuszavar csak átmenetileg jelentkezik, vagy csak olyan általános tünetet okoz, mint a kimerültség, akkor is fontos a kivizsgálás, ugyanis nem mindig múlik el magától. A pitvarokban pangó vér miatt ráadásul vérrögök is keletkezhetnek, egy elszabaduló vérrög pedig elzáródást okozhat az agyban és más szervekben. Ha pedig hosszú időn keresztül szabálytalanul működik a szív, az szívelégtelenséghez vezethet – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. - Tehát komolyan kell venni az enyhébb, átmeneti tüneteket is, hiszen például a korán megkezdett vérhígító kezeléssel megakadályozható a vérrögképződés kialakulása. Tünetmentes esetben sokszor csak rutin kardiológiai vizsgálat során ismerjük fel a pitvarfibrillációt és a szívritmuszavar más típusait, ami nagyon fontos lépés, hiszen az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért kiemelt fontosságú a rendszeres kardiológiai ellenőrzés, különösen meglévő rizikófaktorok esetén.

 

Forrás: Kardioközpont