Kinőheti-e az asztmát a gyermek?

Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermek tüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus orvosa szerint bár a tünetek kamaszkorra valóban látványosan javulhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyermek végleg búcsút inthet légúti betegségének.

Az asztma a hörgők gyulladásával és fokozott érzékenységével járó krónikus légúti betegség, melynek kialakulásában a környezeti hatások (allergének, füst, hideg levegő, megerőltető testmozgás, vírusok) mellett az örökletes tényezők is fontos szerepet kapnak. Asztma esetén a hörgők izomzata begörcsöl, a légutakat borító nyálkahártya megduzzad, és fokozott nyáktermelés indul. Ezek együttese idézi elő a légutak szűkületét.

 

A gyermekkori asztmával kapcsolatos egyik leggyakoribb mítosz, hogy a betegséget idővel kinőheti a gyermek. Sajnos ez nincs így. Az asztma egy életen át tartó állapot, amely egyelőre nem gyógyítható, de a fenntartó és rohamoldó készítményekkel többnyire megfelelő életminőséget tudunk biztosítani az érintetteknek. Azért is rendkívül fontos a korai felismerés, hogy a gyógyszeres, a nem gyógyszeres, valamint az allergén kerüléssel, életmódbeli változásokkal is járó komplex kezelést elkezdhessük.– hangsúlyozza dr. Mezei Györgyi, aki hozzáteszi, hogy kisgyermekek esetében nem is olyan egyszerű beazonosítani a tüneteket.

A csecsemőknél és totyogóknál a tartós köhögés (ami légúti betegségekre, fizikai megterhelésre vagy hidegre fokozódik), a zihálás, a kilégzéskor hallható sípoló hang, a nehézlégzés, illetve a fáradékonyság hívja fel a figyelmet az asztmára. Ebben az életkorban azonban sokszor igen nehéz az asztma és más légúti betegségek elkülönítése, sőt gyakran épp egy vírusos fertőzés váltja ki az első asztmás epizódot. Gyakori, hogy az elhúzódó tüneteket a betegségből való felépülésnek tulajdonítják a hozzátartozók, ezért halogatják az orvos felkeresését. Pedig a kezdeti enyhébb tünetek kezelés híján súlyosbodni fognak. Ez az állapot tehát folyamatos orvosi gondozást és megfigyelést igényel. A korai kórmegállapítást nehezíti, hogy a légzésfunkciós vizsgálatokat ebben az életkorban még nem lehet a kicsinyekkel elvégezni. Ennek megfelelően az asztma diagnózisa elsősorban a szülők által elmondott tüneteken, valamint a család kórtörténetén alapul. A légúti betegség kapcsán kialakuló elhúzódó köhögés miatt különösen nagy figyelmet igényelnek a koraszülöttek és azok a gyermekek is, akiknél csecsemőkorukban ekcémát vagy ételallergiát diagnosztizáltak. Esetükben is mindenképpen indokolt a gyermektüdőgyógyász mielőbbi felkeresése – figyelmeztet Mezei főorvosnő.

 

Az asztmatikus tüneteket mutató csecsemőknek a légutak megnyitására szolgáló inhalációs gyógyszereket adnak és megfigyelik, hogy javulnak-e tüneteik. Amennyiben a légúti allergia gyanúja is felmerül, akkor megfelelő allergia tesztet is elvégeznek. A kisiskoláskorú gyermekeknél már könnyebb helyzetben vagyunk, náluk ugyanis az allergia teszten kívül a légzésfunkciós vizsgálatok is elvégezhetők, ha jól együttműködik a gyermek. Az inhalációs gyógyszerek megfelelő alkalmazása is egyszerűbb, mint a kisebbeknél.  

Ahogy a gyermek idősebb lesz, megfelelő terápia mellett az asztmás tünetei javulhatnak, a serdülőkor közepére az érintettek felénél el is tűnhetnek. Ennek egyik oka a hirtelen növekedés és a légutak tágulása – magyarázza a szakember, aki szerint az asztma „kinövése” elsősorban attól függ, hány évesen kezdődtek el, és milyen súlyosak voltak a tünetek. Emellett a gyermek neme is befolyásolhatja a betegség kimenetelét.

 

Bár a serdülőkori panaszmentesség miatt a szülők és az érintettek is úgy hihetik, hogy nem lesz többé dolguk ezzel a betegséggel, a légúti gyulladás azonban soha nem múlik el igazán, és minden előjel nélkül, akár egy hosszabb szünet után is visszatérhet. Sőt, idővel újabb asztmát provokáló tényezők is kialakulhatnak, amelyek a tünetek ismételt megjelenését és rosszabbodását okozhatják. Elképzelhető tehát, hogy valaki 10-20 évig panaszmentes volt, majd váratlanul (pl. egy súlyos influenzaszerű fertőzés vagy állatszőrrel való találkozás, erősebb pollenszezon miatt) egy szempillantás alatt visszatér az asztma az életébe – ismerteti dr. Mezei Györgyi.

 

Összefoglalva tehát: Az asztma egy életen át tartó, jelenleg nem gyógyítható, de a kiváltó tényezők kerülésével és gyógyszerekkel jól kontrollálható betegség, amelyben akár rövidebb, hosszabb ideig tartó tünetmentesség is megfigyelhető. A diagnózist követően a szakorvos által felírt gyógyszereket előírás szerint kell használni (bizonyos szereket panaszmentes állapotban is, másokat rohamok esetén), ezeket értelemszerűen, mindig maguknál kell tartani. A kezelés módosítására pedig az orvossal történő személyes egyeztetés során kerülhet sor. Fontos, hogy a betegek megértsék, hogy a panaszok enyhülésével sem hagyhatják el asztma gyógyszereiket, mert azok a tünetek felerősödését okozhatják, és a kontrollvizsgálatokon való részvétel is elengedhetetlen számukra.

 

Forrás: Tüdőközpont