Betegség-e a lábfájás?

Főoldal / Sportfájdalmak / Betegség-e a lábfájás?
A lábfájás gyakori, mindenkivel előforduló általános tünet, melynek rengeteg oka lehet. Ezek közül például a sérülés nyilvánvaló ok, ám emellett a háttérben kevésbé egyértelmű állapotok is állhatnak, melyek egészségügyi problémára figyelmeztethetnek, ezért diagnózisra és kezelésre szorulnak.

A lábfej, a boka, a térdek vagy a csípő fájdalmai jellemzően a lábfájástól elkülönítve kezelendők, és a lábfájás minden esetben az ágyék és a boka közötti területen jelentkező fájdalomra értendő, a csípő és a lábfej fájdalmának kizárásával.

 

A fájdalom számos módon jelentkezhet: lehet éles, tompa, hasogató, égető fájdalom, zsibbadás, bizsergő érzés és így tovább. A fájdalom lehet akut (rövid távú) vagy krónikus (hosszú távú); súlyosságát tekintve az enyhétől a komoly fájdalomig terjedhet.

 

A lábfájásért a szenzoros neuronok tehetők felelőssé, melyeket különböző ingerek, pl. erőteljes nyomás, szélsőséges hőmérséklet és a szövetkárosodás során felszabaduló vegyi anyagok okozta ingerek aktiválnak.

Mi okozza a lábfájást?

Mivel a trauma okai nyilvánvalóak és az alkalmazott kezelés is ennek megfelelően történik, cikkünk a nem sérülésekkel társult lábfájás témájával foglalkozik.


Kevésbé direkt módon a sport is okozhat sérülést, például a túlzott, kimerítő testedzés.


A hosszútávfutás a különböző típusú (csont, izom-ín és érrendszeri) lábfájások nagyobb előfordulásával társul. A rendszeresen napi három kilométernél hosszabb távot futók körülbelül fele minden évben elszenved valamilyen futáshoz kapcsolódó sportsérülést.

 

Neurológiai okok:

Mozgásszervi okok:

  • A csípő, a térd vagy a boka ízületeit érintő arthritis.
  • Izom, ín, ínszalaghúzódások, például sportsérülések miatt.
  • Éjjeli izomgörcsök
  • Kónikus rekesz szindróma
  • Stressz törések

Érrendszeri okok:

  • Perifériás vaszkuláris betegség (PVD)/perifériás artériás betegség (PAD) következtében fellépő időszakos sántítás
  • Mélyvénás trombózis (vérrög)

Jelek és tünetek

Lábikragörcs

 

A lábikragörcsök jellemzően néhány percen át tartó, átmeneti fájdalomepizódok, melyek során az alsó lábszár izma kontrollálhatatlanul görcsbe rándul.


A görcs során tapasztalható feszítő érzés főként éjjel, és inkább az idősebbeknél jelentkezik. Becslések szerint a 60 év felettiek harmada szenved a problémától.

 

Sántítás

 

Az okozott lábfájdalom klasszikus esetekben:

  • Mozgás vagy megterhelés során jelentkező görcsszerű izomfájdalom.
  • A görcsök rendszeresen, ugyanazon gyaloglótáv megtétele után jelentkeznek.
  • A rendszerint a lábikrában jelentkező fájdalom pihentetésre enyhül, illetve 10 perc után megszűnik.

A sántítás számos esetben nem produkál ennyire klasszikus tüneteket. Sok esetben tünetmentes, vagy tipikusnak nem nevezhető, esetleg a combban vagy a fartájékon jelentkező fájdalommal jár.

Sportsérülések

A sporttevékenység következtében elszenvedett sérülések, így a lábsérülések is, négy nagy csoportba sorolhatók:

  • Túlzott testedzésből adódó sportsérülések
  • Tompa trauma
  • Törések és ficamok
  • Akut lágyrész rándulások és húzódások

A mediális tibia stressz szindróma (MTS) a túlzott mértékű sportterhelés következményeinek egyik jellemző példája. A sípcsont fájdalom ebben az esetben nyilvánvaló okokkal (pl. sérülés) nem magyarázható.

 

A kocogás, a futás és a túrázás során az izmokat és ínakat ismétlődő ütődő hatás éri, ami miatt túlterhelődhetnek. Az MTS az izmokban súlyos helyi érzékenységet, és olykor csontfájdalmat okoz.

 

Stressz törés szintén a sporttevékenységgel járó ismétlődő behatás következménye, de jellemzően az edzés intenzitásának megváltoztatásakor jelentkezik, például, ha egy futó túlságosan hirtelen módosítja az edzés intenzitását vagy ütemezését.


A stressz törések nem egyszeri sérülés következményei, és jellemzően apró mikrotörések. A stressz töréssel társult fájdalom az edzés során jelentkezik, jellemzően az edzés egyre korábbi szakaszában, és meglehet, hogy végül teljesen ellehetetleníti a gyakorlatot.

 

Compartment-szindróma

Elsősorban a lábikra súlyos sérülései, zúzódásai vezetnek compartment (rekesz) szindrómához, mely során a fájdalom a sérüléshez képest aránytalanul heves.


Az ödéma súlyos mértékben odáig fajul, hogy meggátolja az izomszövet vérellátását. Ezekben az esetekben a korai fájdalmat az érintett terület bénulása, keringészavara, illetve a terület pulzusának hiánya követi.

Kezelés és prevenció

Önápolás izomgörcs esetén

 

Az egyszerű lábikragörcs egészségügyi okok hiányában általában nem igényel különleges vizsgálatot. Az izomgörcsöt és a fájdalmat enyhítheti a nyújtás és a masszázs, a fájdalomcsillapítók használata azonban nem javasolt, mert hatásukat túlságosan hosszú idő után fejtik ki. Azonban, ha az izom érzékenysége a görcs után is fennáll, a fájdalomcsillapítók alkalmazása hasznos lehet. Általánosságban azonban semmilyen gyógyszer nem javasolt az egyszerű lábizomgörcs kezelésére.

 

Sportsérülések kezelése

 

A kisebb sportsérülések, rándulások és húzódások ellátására a RICE rövidítésű terápia szolgál, mely a következő négy elemből áll:

  • R, mint rest, azaz pihentetés alkalmazása a további sérülések elkerülése és a duzzanat enyhülése végett
  • I, mint ice, azaz jég vagy jégtasak használata a fájdalom és a duzzanat csökkentése érdekében
  • C, mint compression, azaz kompressziós kötés rugalmas kötözőanyaggal
  • E, mint elevation, vagyis a lábat polcoljuk fel a szív vonala felé, hogy a duzzanat csökkentéséhez kihasználjuk a gravitáció segítségét.

Fájdalomcsillapításra használható nem szteroid gyulladásgátló készítmény (NSAID).


A pihentetés miatti edzéskimaradás nem feltétlenül jár az edzettségi állapot romlásával, mivel a lábat nem terhelő gyakorlatok ekkor is folytathatók. Az eredeti edzésprogram visszaállítása intenzitását tekintve fokozatosságot kíván, hogy a rugalmasság, az erőnlét és az állóképesség fokozatosan álljon helyre.

 

(DRportal.hu)