Kismama fájdalmak: a mellbimbó érzékenysége

Főoldal / Egyéb / Kismama fájdalmak: a mellbimbó érzékenysége
Lüktető, sajgó, repedt, vérző, viszkető, égő, szivárgó, fájó – ezek azok a leggyakrabban használt jelzők, melyeket a frissen szült kismamák a mellbimbó fájdalom leírására használnak.

Tanulmányok szerint a szoptató nők 80-90%-a tapasztal mellbimbó érzékenységet, mely 26%-uknál szélsőséges bimbófájdalommá alakul.

Noha a szoptatás alapjában véve fájdalommentes, a mellbimbó kisebesedése, érzékenysége még mindig gyakori probléma, és sokszor oka a szoptatás abbahagyásának.

A helyes szoptatási technikával megelőzhető

A kisebesedett mellbimbó leggyakoribb oka a baba nem megfelelő mellre helyezése. A szülés utáni első pár napon az anya bimbója érzékeny lehet, ha a baba nem jól kapja be a mellbimbót, illetve a szája nem megfelelő helyzetben van. Ha a baba jól van a mellre helyezve, ez az érzékenység rendszerint csökken, és a tejelválasztás beindulása után egy-két napon belül teljesen meg is szűnik. Amennyiben az érzékenység néhány nap múlva sem enyhül, érdemes szoptatási tanácsadó segítségét kérni.

 

A helyes mellre tételnél figyelni kell arra, hogyan veszi a baba a mellbimbót a szájába, illetve arra is, hogyan helyezkedik el a baba teste az anyáéhoz képest. A nem megfelelően mellre helyezett baba ráharap a bimbóra, nem jól kapja be, mert reflexszerűen védi a légútját az erőteljes tejkilövelléstől.

Milyen egyéb okai lehetnek?

Amennyiben a bimbóérzékenység vagy fájdalom egy hétnél tovább tart, arra figyelmeztethet, hogy valami nincs rendben. Kiváltó okként említhető továbbá, ha a baba behúzva tartja vagy nem megfelelően helyezi a nyelvét szopizás közben, a mellbimbó zavara (pl. befele forduló mellbimbó), a nem megfelelő mellszívó használata, de okozhatja a rövid ajakfék (a nyelv alatt található redő, ami a nyelv alját a szájüreg aljával köti össze), a rövid nyelv, a kis méretű száj, a nagy szájpad vagy más anatómiai állapot is.

 

A vérbőség ismert oka a mellbimbó fájdalmának, ez pedig hajlamosíthatja az anyát a mellbimbó érzékenységére, repedezettségére, tályogosodására, ami akár a szoptatás abbahagyásához is vezethet. Egy kis mennyiségű tej kézzel történő lefejése segíthet enyhíteni a mellbimbó és a bimbóudvar feszülését.

 

A kisebesedett mellbimbók könnyen fertőződhetnek különböző baktériumokkal és gombákkal, ami késlelteti a gyógyulást, és még abban az esetben is fájdalmat okoz, ha a baba helyesen van mellre helyezve, illetve jól kapja be a bimbót.

 

Kevésbé gyakori oka a mellbimbó érzékenységének a fehér, világos vagy sárga tejhólyag, mely a mellbimbón vagy a bimbóudvaron jelenik meg, és fájdalmat okoz az etetés során. Meleg borogatással és a gyakori szoptatással elmulasztható probléma.

 

Ha az anya rendkívüli fájdalmat érez, amikor a mellbimbók hidegnek vannak kitéve, vagy amikor nagy stresszhatás éri, azt a mellbimbó izomgörcsének (Raynaud-szindróma) nevezzük. Ilyenkor a bimbók etetés után elfehérednek, néha kékké vagy pirossá válnak, mielőtt a normális színüket visszanyernék. A meleg zuhany vagy borogatás segít enyhíthetni a rossz közérzetet, de a megfelelő fájdalomcsillapítás vagy gyulladáscsökkentő szer alkalmazása is megfontolandó.

 

Az olyan bőrbetegségek, mint a szájpenész, ekcéma és pikkelysömör is felelősek lehetnek a mellbimbó érzékenységéért, akárcsak az allergiás reakciók (például a tusfürdőre, samponra, dezodorra, mosószerre, gyógyszerre vagy akár a baba szájában található élelmiszer darabkákra). Egyes nők érzékenyek lehetnek arra a műanyagra, ami bimbóvédőben vagy a mellszívóban található.

 

A későbbi szoptatás során tapasztalt fájdalom, kisebesedés oka lehet a baba fogzása, de egyéb esetekben okozhatja akár hormonális változás is.

 

 

CS.K. (lalecheleague.com)