Ha minden lélegzetvétel fáj: Mellhártyagyulladás

Főoldal / A fájdalom / Ha minden lélegzetvétel fáj: Mellhártyagyulladás
A be- és kilégzés alapvető életfunkció, naponta több ezerszer veszünk levegőt, de ezt észre sem vesszük, amíg a tüdő egészségesen működik: kitágul, megtelik friss levegővel, majd kipréseli az elhasznált levegőt. Ha ez a folyamat fájdalmassá válik, annak orvosi kivizsgálást igénylő, komoly oka van.
A mellhártya-gyulladás azon betegségek egyike, melyek fájdalmassá teszik a légzést. A mellhártya, vagy pleura, egy kettős hártya, ami a mellkast és a tüdőt körülveszi. A betegséget pleuritisznek is nevezik. Heves fájdalommal jár, különösen be- és kilégzéskor.
 
A mellhártyagyulladás számos betegség szövődménye lehet, ezért a kezelése során az orvos elsősorban az alapbetegséget gyógyítja, annak figyelembevételével választja meg a terápiát.
 
 
Ha a mellhártya egészségesen működik, azaz légzés közben a két rétege nem súrlódik, a tüdő ellenállás nélkül kitágulhat és összeszűkülhet.
 
A mellhártya belső rétege a tüdőt veszi körül, a külső réteg pedig belülről béleli a mellkast. Ha gyulladás keletkezik, a két réteg egymáshoz dörzsölődik, ez okozza a légzéskor jelentkező fájdalmat.
 
A heves, hirtelen, éles fájdalom mély légzésre, köhögéskor vagy tüsszentéskor fokozódik. A beteg aprókat lélegzik, száraz köhögés gyötri, lázas és hidegrázás is felléphet. Néhány páciensnél csökken a fájdalom, ha benntartja a levegőt, vagy ha nyomást gyakorol a fájdalmas területre.
 
A gyulladás következtében gyakran folyadék gyülemlik fel a mellkasüregben. Ebben a stádiumban jellemző, hogy a fájdalom alábbhagy, mivel a két mellhártya már nem érintkezik egymással. A sok felgyülemlett folyadék beszűkítheti a tüdőt, ami szintén pihegő légzéshez vezet. A mellhártyagyulladás mellkasi sérülés következménye is lehet. De sok más betegség is szóba jöhet, így például a következők:
 
  • Akut vírusfertőzés
  • Autoimmun betegség, pl. lupus erythematodes, ami súlyos esetben pillangó alakú vörös folt megjelenésével jár az arcon, vagy rheumatoid arthritis.
  • Egy a tüdőartériába került vérrög (tüdőembólia)
  • Tüdőrák vagy mellhártyarák
  • Légmell (pneumotorax): a mellhártya lemezei közé levegő kerül
  • Hasnyálmirigy-gyulladás (pankreatitis)
  • Tuberkulózis és egyéb fertőzések
  • Mellhártyagyulladás lehet bizonyos gyógyszerek mellékhatása is, például a húgyúti fertőzések kezelésére szolgáló szereké. Kialakulhat szívműtét következtében mint komplikáció, rendszerint a műtétet követő 2.-3. héten jelentkezik
Minden esetben forduljon orvoshoz, ha légzési problémái adódnak, illetve ha tartós mellkasi fájdalma van!
 

Diagnózis

 
Az orvos első lépésben meghallgatja a légzést, hogy megállapítsa mellhártyagyulladásról van-e szó. Szükség lehet még a mellkas átfogó vizsgálatára, vagyis röntgenre és vérvizsgálatra, hogy megtudják, milyen fertőzésről van szó, és fennáll-e tüdőgyulladás. Részletesebb vérvizsgálattal az orvos kiderítheti, hogy az autoimmun rendszer zavara áll-e a háttérben, mert a pleuritis a lupus erithematodes első tünete lehet.
 
Néha szükség lehet a mellhártya folyadék eltávolítására (pleurapunkció) vagy szöveti mintavételre (pleurabiopszia) is.
 

Kezelés

 
A terápia célja a tulajdonképpeni mellhártya-gyulladás kezelése mellett az alapbetegség gyógyítása is, például a tüdőgyulladás antibiotikumos kezelése.
 
A nem szteroid gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók enyhíthetik a pleuritisz tüneteit is. Köhögés- és fájdalomcsillapításra orvosa codein hatóanyagú gyógyszert is felírhat.
 
Ha a tüdőben nagyobb mennyiségű genny halmozódott fel (empyema), többnyire szükség van egy drainage bevezetésére a mellkasba.
 
(WEBBeteg – B. M.; Forrás: fid-gesundheitswissen.de, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)