Myositis - A krónikus izomgyulladás tünetei és kezelése

Több olyan kórkép is ismert, mely elsődlegesen az izomszövetet érinti. Ilyenek például az ún. polymyositis, a dermatomyositis, valamint a zárványtestes myositis.

A myositis tünetei

A betegségek mindegyikére jellemző a tartósan fennálló izomgyulladás, ami izomgyengeséggel, izomfájdalommal, esetleg lázzal jár. A myositisek egyes formáiban, mint pl. a dermatomyositisben, bőrkiütések is láthatóak a kézen, jellemzően az ízületek felett, a szemek körül, és néha egyéb testtájakon is. Ezeket az általában vöröses-lilás színű elváltozásokat Gottron papuláknak nevezik.

A betegség pontos kiváltó oka egyelőre nem tisztázott, az azonban már régóta ismert, hogy a myositisben szenvedő betegek immunrendszere „hibásan” működik. Ezeknél a betegeknél a normális esetben kórokozók ellen termelt antitestek helyett ún. autoantitestek termelődnek, melyek a szervezet saját szöveteit támadják meg. Ezek az autoantitestek vérvizsgálat segítségével kimutathatók, így segítséget nyújtanak a diagnosztikában, valamint a terápia hatékonyságának követésében is.

Mivel myositisben leggyakrabban a comb és a felkar izmai érintettek, a betegek sokszor arra panaszkodnak, hogy a lépcsőn járás, az ülő helyzetből való felállás vagy éppen a kar emelése, a fésülködés és az ahhoz hasonló mozdulatok nehezebbek, mint korábban.

Más szerveket is megtámadhat

Az izom érintettségén és a bőrtüneteken túl a betegség előrehaladtával gyomor-bélrendszeri és légzőszervi tünetek is jelentkezhetnek, sőt súlyos esetben a betegség a szívizmot is megtámadhatja. Fájdalmas nyelés, gyomorégés, székrekedés jelezheti, hogy a gyulladás továbbterjedt az izmokról. Ezek mellett – a légzőizmok érintettsége esetén – tüdőgyulladás, nehézlégzés is jelentkezhet.

Ahhoz azonban, hogy a diagnózis felállítható legyen, a fenti tünetek felismerése mellett néhány vizsgálat elvégzése is szükséges. A már korábban említett vérvizsgálatból egyrészt kimutathatóak a myositisre jellemző autoantitestek, valamint további olyan enzimek (az ún. CK – creatin kináz) amelyeknek szintje jelzi az izomkárosodás mértékét.

Ezek mellett az esetek többségében elektromyográfiai vizsgálatra és izombiopsziára is sor kerülhet. Az előbbi – mint ahogy a szív esetében az EKG – az érintett izmok elektromos aktivitását mutatja. A biopszia pedig a diagnózis igazolására, az izomkárosodás mértékének kimutatására szolgál.

Kezelési lehetőségek

A myositis okozta tünetek kezelés nélkül nem javulnak, sőt nagy valószínűséggel romlani fognak, ezért lényeges a mielőbbi diagnózis, és az időben elkezdett terápia. Bár a kórkép jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyítható, gyógyszerekkel és egyéb terápiás lehetőségekkel jól karbantartható. Átmenetileg vagy végleg bizonyos szintű életviteli változásokra is szükség lehet, hiszen a betegség fellobbanásai idején a fizikai terhelhetőség lényegesen csökken, a betegnek pihenésre, kíméletre van szüksége.

A terápia mindig személyre szabott. Mind az alkalmazandó gyógyszereket, mind azok pontos dózisát, mind pedig a kiegészítő terápiás lehetőségeket egyénre szabva állapítják meg az orvosok. Ugyanakkor mivel a betegség lefolyása hullámzó, a kezelés menete idővel egy-egy beteg esetében is változhat.

A gyógyszerek között mindig megtalálhatóak a kortikoszteroidok, valamint az ún. immunszupresszív készítmények. Ezek nagyon hatásos, de ugyanakkor számos mellékhatás lehetőségét magukban rejtő gyógyszerek. Éppen ezért mind az adagolásukat, mind pedig az egyéb, orvos által elmondott figyelmeztetéseket pontosan be kell tartani!

A gyógyszerek szedése mellett speciális gyógytorna, fürdőkúra is sokat segíthet a beteg állapotán. Ezeket az orvos szintén személyre szabva írja elő.

Mivel a myositis lefolyása betegségtípusonként és egyénenként nagymértékben különböző lehet, a kimenetelét is nehéz általánosságban megjósolni. Az biztosan elmondható, hogy az orvos által előírt kezelés pontos betartása rengeteget segít az állapot gyors és tartós javulásában. A halál oka, főleg idős myositisben szenvedő betegeknél leggyakrabban a tüdőt is érintő, szövődményes betegség, melynek következtében súlyos tüdőgyulladás és légzési elégtelenség alakul ki.

(WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos)