A bordaközi idegzsába és a neuralgiás fájdalom

A bordaközi idegzsába kialakulásának megértéséhez szükséges némi funkcionális anatómiai áttekintés a szóban forgó idegek tulajdonságairól, működésükről.

Az idegrendszer működése

Testünk életfontossági szerveit, minden testi és lelki működésünk felett a karmesteri funkciót az idegrendszer látja el. Nélküle érzéketlen, béna, életképtelen lények lennénk. A környezetből jövő ingereket is az idegek közvetítése útján ismerjük fel, és reagálunk rájuk. Egészséges, pozitív ingerek és káros negatívak egyaránt érnek minket. A fájdalom a szervezet bölcs védekezése, hogy a számára káros hatásokat felismerje, és védekezzen ellenük.

• A központi idegrendszer a centrum az agy, ahol a beérkező jeleket észleljük, a külvilág felé az úgynevezett perifériás idegeken keresztül reagálunk. Az érzékszervek, a fej, a nyak beidegzését az agyidegek végzik, a 12 pár agyideg az agyalapon fut le a beidegzett szervek felé.
• A gerincvelőből eredő idegek a perifériás idegrendszert alkotják.
• A végtagokat hatalmas idegtörzsek látják el, a felső végtagi idegek a gerincvelő nyaki szakaszán, az alsó végtagot ellátók az ágyéki szakaszon erednek.
• Fentieknél ritkábban betegszenek meg, és kevesebb figyelmet kapnak a háti szakaszon eredő perifériás idegek, a bordaközi idegek, melyek a 12 háti csigolya magasságában lépnek ki a gerincvelőből, közvetlenül a gerinc melletti idegdúcokon keresztül. Az első hat idegpár a bordák mentén halad előre, beidegzi a bordák emelésében szerepet játszó izomzatot. Az alsó 6 idegpár rézsútosabban fut lefelé, és az hasizmokat idegzi be.

Mit nevezünk neuralgiának?

A neuralgia az agyidegek vagy a perifériás idegek fájdalma, idegi eredetű fájdalom. Ez a fájdalomféleség igen heves, éles, lüktető jellegű. Esetenként speciális ingerek is kiválthatják, illetve fokozzák. Ilyen lehet például összenyomás, sérülés, kémiai anyag, hideg vagy meleg hatás, időjárási front, stb.

Az említett kiváltó okokon kívül sokszor a legnagyobb gondossággal sem találunk egyéb betegségeket a háttérben, melyek a kellemetlen tünetekért felelősek lehetnének. A legismertebb neuralgiafajta az arcidegzsába, vagy az isiász. Előbbi az arc, utóbbi az alsó végtag hátsó izomzatában okoz heves fájdalmakat.

A fájdalom kiterjedése az adott ideg beidegzési területét érinti, azt nem lépi át, legfeljebb a vele közvetlen szomszédos ideg érzékenységét fokozhatja.

Bár sokan tagadják az önálló neuralgia-kórkép létezését, szerintünk minden esetben van konkrét kiváltó tényező, csak vizsgáló módszereinkkel nem mindig tudjuk kimutatni azt. Ez vonatkozik a bordaközi idegzsába, latin nevén intercostális neuralgiára is.

Bordaközi idegzsába (intercostális neuralgia)

Akkor gondolunk erre a betegségre, mikor közvetlenül a gerincoszlop mellől a mellkas, vagy a has területére egy sávban kisugárzó, intenzív, neuralgiás típusú fájdalom lép fel.

Mitől alakulhat ki?

Első feltételezésünk szerint a szóban forgó ideget valamilyen behatás érte, ezt jelzi a fájdalmas tünet. Ami a háttérben zajlik, azt vizsgálnunk kell. Leggyakrabban a fájdalmat a herpes vírus okozza, mely a gerincvelői idegdúcokban inaktív állapotban található, valami immunrendszert gyengítő tényező hatására aktiválódik, és a herpes zooster nevű betegséget okozza.

Ilyen esetben az ideg ellátási területének, lefutásának megfelelően, először a bőrön fájdalmas herpeszes hólyagocskák jelennek meg, melyek körülbelül egy hét alatt beszáradnak. Nyomuk sokáig látható még a bőr elszíneződése miatt. Az esetek nagy százalékában a bőrtüneteket követően tartós, úgynevezett postherpeses neuralgia alakulhat ki. Ez a bordaközi idegzsába típusos megjelenési formája, sokszor hónapokig is kínozhatja a betegeket.

A herpes zooster kivételesen bőrtünetek nélkül is előfordul, ez diagnosztikai nehézséget okozhat.

A továbbiakban minden olyan elváltozás, ami a csigolyaközti idegdúcok, vagy azt a gerincvelővel összekötő hátsó ideggyökeret károsítja, bordaközi idegzsábát okoz. A háti gerincen a porckorongsérvek, főleg az alsó gyökök területén fordulnak elő, komoly fájdalommal járnak.

A fájdalmak egy részében az idegdúcokból kiinduló jó vagy rosszindulatú daganatok, gyulladások, a csontokat érintő destruktív folyamatok, érfejlődési rendellenességek fordulhatnak elő.

Hogyan diagnosztizálható?

Manapság, a fejlett képalkotó diagnosztika, elsősorban az MRI az idegrendszer, a gerincbetegségeinek vizsgálatára különösen alkalmas, a pontos diagnózist követően lehetőség van a megfelelő gyógykezelés kiválasztására.

Kezelhető-e a bordaközi idegzsába?

Vírus esetében az antivirális terápia mellett fájdalomcsillapítás és helyi kezelés szükséges. Neuralgiás fájdalomban a szokványos fájdalomcsillapítók hatástalanok. Sokan nem tudják, hogy ilyenkor egyes epilepszia ellenes szerek, triciklusos antidepresszánsok, vagy szintetikus kábító fájdalomcsillapítók a hatékony gyógyszerek. Mozgásszervi eredet esetében a fizikoterápia és a torna lehet jó hatású. Az okok felderítése után nem ritka, hogy idegsebészeti beavatkozás válik szükségessé.

A leírt tünetek bármelyikét észlelő beteg, mielőbb forduljon panaszával neurológushoz.

(WEBBeteg - Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus szakorvos)