Rekedtség

Főoldal / Nyak, torok / Rekedtség

A rekedtség komoly problémát is jelezhet.

A tartós, elhúzódó rekedtség a hang túlterhelése miatt jelentkező tünet is lehet, melynek hátterében gyakran áll a helytelen hanghasználat, ám a rekedtség hátterében számos egyéb betegség is lehet. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, mi okozhat rekedtséget, és mikor szükséges orvoshoz fordulnunk ilyen esetben.

A rekedtség mint foglalkozási ártalom

A hangszálak túlterhelése különösen gyakori azoknál az embereknél, akik szakmájuk vagy életmódjuk miatt gyakran és sokat beszélnek. A tanárok, színészek és énekesek, papok, edzők és call centerekben dolgozók esetében a hang egyúttal munkaeszköznek is tekinthető, ami könnyen kifáradhat, fátyolossá, rekedté válhat, de akár teljes hangvesztés is kialakulhat.

Azoknak is számolniuk kell azonban ezzel a kellemetlen problémával, akik zajos környezetben dolgoznak, vagy szabadidejüket szívesen töltik hangos szórakozóhelyeken és sportmérkőzéseken.

A hang extrém túlterhelése miatt kialakuló akut gégegyulladás azonban csak az egyike a rekedtség lehetséges okainak.

Mi okozhat még rekedtséget?

Vírusfertőzés
Helytelen hangszalag-használat
Hangszalag-polip
Hangszalag-fekély
Énekes csomók
Hangszalagbénulások
Jó- és rosszindulatú daganatok
Allergia
Neurológiai betegségek vagy rendellenességek
Autoimmun betegségek
Pajzsmirigy-problémák
A gégét ért traumák
GERD (Gastrooesophagealis reflux)
Dohányzás

Mikor kell orvoshoz fordulni a rekedtséggel?

A hang túlerőltetéséből fakadó hangszalag duzzanat többnyire egy pár napos hangkíméleten kívül nem igényel más beavatkozást, amennyiben azonban a rekedtség 2-3 hétnél tovább tart, mindenképpen célszerű felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost – javasolja dr. Holpert Valéria. Akkor is forduljunk szakemberhez, ha a rekedtséghez nyelési vagy légzési nehézségek társulnak, vért köhögünk, csomót vagy dudort érzünk a nyakunknál, illetve beszéd közben fájdalmat tapasztalunk. Figyelmeztető jel szintúgy, ha néhány napnál hosszabb időre elvesztjük a hangunkat; de a műtéti beavatkozások után kialakuló rekedtség is feltétlenül orvosi kivizsgálást igényel.

Hogy történik a rekedtség kivizsgálása?

A tartós rekedtség az életminőséget is befolyásolja, ami az érintettek elszigetelődésével, depresszióval és szorongásos tünetek megjelenésével, gyakran a munkából való kieséssel is jár. A tartós rekedtség hátterében álló szervi vagy funkcionális okok kiderítését mindenképpen bízzuk fül-orr-gégész, foniáter szakemberre, akinek a segítségével a tüneteket okozó életmódbeli tényezőkre, illetve betegségekre is fény derülhet. A foniáter szakember a laringoszkópos, valamint stroboszkópos vizsgálat során a hangszalagok állapotát és működésbeli eltéréseit is is fel tudja térképezni, és amennyiben szükséges, gyógyszeres kezeléssel, speciális beszéd- és hangterápiával nyújt segítséget számunkra a kellemetlen tünetek felszámolásában.

Hanghigiéné tippek a rekedtség ellen

Pihentessük a hangunkat, amennyire csak lehetséges!
Ha sok ember előtt kell beszélnünk, használjunk mikrofont vagy hangosítót!
Kerüljük a hangos környezetben való beszédet!
Fogyasszunk bőségesen folyadékot a kiszáradás megelőzése érdekében!
Gargalizáljunk enyhe sós vízzel, és párásítsuk környezetünk levegőjét!
Étrendünkből száműzzük a koffeint, alkoholt és a túlzottan fűszeres ételeket!
Kerüljük a dohányzást és az alkohol fogyasztását!
Ne köszörüljük a torkunkat, és hanyagoljuk a suttogó beszédet!
Az orrsprayket csak rövid ideig, a betegtájékoztatóban foglaltak szerint használjuk, mert ezek szintén kiszáríthatják a torkot!
Hangterhelés előtt melegítsük be a hangunkat!
Szakember segítségével sajátítsunk el légzéstechnikai és beszédtechnikai gyakorlatokat!