Rekedtség

Főoldal / Nyak, torok / Rekedtség
A rekedtség komoly problémát is jelezhet.
A tartós, elhúzódó rekedtség a hang túlterhelése miatt jelentkező tünet is lehet, melynek hátterében gyakran áll a helytelen hanghasználat, ám a rekedtség hátterében számos egyéb betegség is lehet. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, mi okozhat rekedtséget, és mikor szükséges orvoshoz fordulnunk ilyen esetben.
 

A rekedtség mint foglalkozási ártalom

 
A hangszálak túlterhelése különösen gyakori azoknál az embereknél, akik szakmájuk vagy életmódjuk miatt gyakran és sokat beszélnek. A tanárok, színészek és énekesek, papok, edzők és call centerekben dolgozók esetében a hang egyúttal munkaeszköznek is tekinthető, ami könnyen kifáradhat, fátyolossá, rekedté válhat, de akár teljes hangvesztés is kialakulhat.
 
hirdetések
 
Azoknak is számolniuk kell azonban ezzel a kellemetlen problémával, akik zajos környezetben dolgoznak, vagy szabadidejüket szívesen töltik hangos szórakozóhelyeken és sportmérkőzéseken.
 
A hang extrém túlterhelése miatt kialakuló akut gégegyulladás azonban csak az egyike a rekedtség lehetséges okainak.
 
Mi okozhat még rekedtséget?
  • Vírusfertőzés
  • Helytelen hangszalag-használat
  • Hangszalag-polip
  • Hangszalag-fekély
  • Énekes csomók
  • Hangszalagbénulások
  • Jó- és rosszindulatú daganatok
  • Allergia
  • Neurológiai betegségek vagy rendellenességek
  • Autoimmun betegségek
  • Pajzsmirigy-problémák
  • A gégét ért traumák
  • GERD (Gastrooesophagealis reflux)
  • Dohányzás
 

Mikor kell orvoshoz fordulni a rekedtséggel?

 
A hang túlerőltetéséből fakadó hangszalag duzzanat többnyire egy pár napos hangkíméleten kívül nem igényel más beavatkozást, amennyiben azonban a rekedtség 2-3 hétnél tovább tart, mindenképpen célszerű felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost – javasolja dr. Holpert Valéria. Akkor is forduljunk szakemberhez, ha a rekedtséghez nyelési vagy légzési nehézségek társulnak, vért köhögünk, csomót vagy dudort érzünk a nyakunknál, illetve beszéd közben fájdalmat tapasztalunk. Figyelmeztető jel szintúgy, ha néhány napnál hosszabb időre elvesztjük a hangunkat; de a műtéti beavatkozások után kialakuló rekedtség is feltétlenül orvosi kivizsgálást igényel.
 

Hogy történik a rekedtség kivizsgálása?

 
A tartós rekedtség az életminőséget is befolyásolja, ami az érintettek elszigetelődésével, depresszióval és szorongásos tünetek megjelenésével, gyakran a munkából való kieséssel is jár. A tartós rekedtség hátterében álló szervi vagy funkcionális okok kiderítését mindenképpen bízzuk fül-orr-gégész, foniáter szakemberre, akinek a segítségével a tüneteket okozó életmódbeli tényezőkre, illetve betegségekre is fény derülhet. A foniáter szakember a laringoszkópos, valamint stroboszkópos vizsgálat során a hangszalagok állapotát és működésbeli eltéréseit is is fel tudja térképezni, és amennyiben szükséges, gyógyszeres kezeléssel, speciális beszéd- és hangterápiával nyújt segítséget számunkra a kellemetlen tünetek felszámolásában.
 

Hanghigiéné tippek a rekedtség ellen

 
  • Pihentessük a hangunkat, amennyire csak lehetséges!
  • Ha sok ember előtt kell beszélnünk, használjunk mikrofont vagy hangosítót!
  • Kerüljük a hangos környezetben való beszédet!
  • Fogyasszunk bőségesen folyadékot a kiszáradás megelőzése érdekében!
  • Gargalizáljunk enyhe sós vízzel, és párásítsuk környezetünk levegőjét!
  • Étrendünkből száműzzük a koffeint, alkoholt és a túlzottan fűszeres ételeket!
  • Kerüljük a dohányzást és az alkohol fogyasztását!
  • Ne köszörüljük a torkunkat, és hanyagoljuk a suttogó beszédet!
  • Az orrsprayket csak rövid ideig, a betegtájékoztatóban foglaltak szerint használjuk, mert ezek szintén kiszáríthatják a torkot!
  • Hangterhelés előtt melegítsük be a hangunkat!
  • Szakember segítségével sajátítsunk el légzéstechnikai és beszédtechnikai gyakorlatokat!