Búvár fülfájás: okok és tünetek

Főoldal / Egyéb / Búvár fülfájás: okok és tünetek
A fülfájás a búvárkodók egyik leggyakoribb panasza, és szinte minden búvár tapasztalja egy bizonyos ponton. Miközben a búvár egyre mélyebbre merül, és a külső környezet nyomása növekszik, a középfül (a dobhártya mögötti rész) szinte bedugul a víz növekvő nyomása miatt.

A középfül egy levegővel töltött tér, melyet a külső fültől a dobhártya választ el. Benne találhatók a levegő rezgéseit tovább vezető hallócsontocskák is. A középfület az orral és a torokkal az Eustach-kürtnek vagy fülkürt nevezett járat köti össze. A fülkürt feladata, hogy a fülön belüli, illetve a könyezetben tapasztalható nyomást a megfelelő egyensúlyban tartsa. Amennyiben a fülkürt működésében zavar lép fel, vagy nyomáskülönbség alakul ki, a dobhártya feszülése fájdalmat vagy füldugulást okoz.

A búvár fülfájás okai

A fülfájás a merülés során jelentkezik, leggyakrabban a felszín közelében, ahol a relatív nyomásváltozás a legnagyobb. Normális esetben a fülkürt megnyílik, és lehetővé teszi, hogy a dobhártya mögötti nyomás kiegyenlítődjön a külső nyomás értékére. Azonban ha a fülkürt nem tudja elvégezni ezt a munkát, a tengervíz nyomása nő a hallójáratban tovább növekszik, a dobhártyát befelé tolja, nyújtja, fájdalmat okozva. Ha a búvár a fájdalmat figyelmen kívül hagyja és mélyebbre merül, a nyomás tovább növekszik, a dobhártya átszakadhat.

 

Bár az autóval vagy repülőgéppel történő gyors magasságváltoztatás is okozhat nyomáskiegyenlítő problémákat a fülben, ezek nem olyan mértékűek, mint a merülésnél tapasztalt esetekben.

 

Az Eustach-kürt nem megfelelő működéséhez vezethetnek: 

  • dohányzás
  • allergia
  • felső légúti fertőzések
  • orrpolip
  • korábbi arc trauma
  • túl agresszív fül kiürítés

A búvár fülfájás tünetei

A dobhártyát érő nyomás felelős a füldugulás tüneteiért. Alacsony nyomáson a búvár telítettségérzetet érez a fülben. Ahogy a nyomás nő, a dobhártya befelé nyomódik, megduzzad és fájdalmassá válik.

 

A folyamatos magas nyomás átszakíthatja a dobhártyát. Ha ez bekövetkezik, úgy érezheti, légbuborékok jönnek a fülből, és a fájdalom mérséklődik. Ezt követően hideg víz jut a dobhártyán keletkezett lyukon át a középfülbe, ami hányingert, hányást okozhat. Emellett a búvár zavarttá válhat, vertigo típusú szédülést tapasztalhat.

 

Ha a dobhártya megrepedt, a felszínre visszatérve a búvár azt tapasztalhatja, hogy folyadék folyik a füléből, illetve csökkent a hallása. Ritkán, de előfordul, hogy a belső fül egy idegét ért túlzott nyomás egyoldalú arcidegbénulást okoz.

Mikor forduljon orvoshoz?

Az esetek többségében a fülfájás arra kényszeríti a búvárt, hogy megszakítsa a merülést, mielőtt a dobhártya megreped. Ezekben az esetekben a tünetek gyakran röviddel azután elmúlnak, hogy a búvár eléri a felszínt. Ha a tünetek nem múlnak, vagy a fülfájás oka nem ismert, forduljon orvoshoz! A tájékozódási zavar, hányás és a halláskárosodás is a repedt dobhártya tünetei lehetnek, és orvosi ellátást igényel!

 

Amennyiben fennáll a dobhártya repedésének lehetősége, azt a kórház sürgősségi osztályán ki kell vizsgáltatni, és további merülést nem végezhet, amíg az orvos azt nem tanácsolja.

Milyen vizsgálatra számíthat?

Az orvos egy sor kérdést fog feltenni a merüléssel kapcsolatban. Ezek a kérdések nem csak a fülpanaszok diagnózisát segítik, de feltárják az egyéb potenciális merülési sérüléseket is.

  • Volt-e nehézsége a fül kiürítésével?
  • A tünetek ereszkedés vagy emelkedés közben jelentkeztek?
  • Jelen voltak a tünetek a búvárkodás közben vagy a felszínre érés után?
  • Mennyi ideig tartottak a tünetek?
  • Volt-e korábban fül-vagy arcüreg fertőzése?

Az orvos ezután megvizsgálja a fület, hogy megtudja, a dobhártya állapota normális, duzzadt, vörös vagy repedt-e, illetve fennáll-e halláscsökkenés vagy arcidegbénulás. Vérvizsgálatra és röntgenre nincs szükség. 

 

Cs.K.