Mi a különbség a méhnyakrák és a méhtestrák között?

Főoldal / Intim zóna / Mi a különbség a méhnyakrák és a méhtestrák között?

A nevük alapján talán könnyű összetéveszteni, de a méhnyakrák és a méhtestrák két különböző daganattípus. A szűrésekre vonatkozó felhívások elsősorban a méhnyakrák korai felfedezésére buzdítanak, már csak azért is, mert ez a daganattípus kezdetben tünetmentes. A méhtestrák azonban általában rendellenes vérzéssel hívja fel magára a figyelmet, és méhnyakrákkal szemben elsősorban az 50 feletti nőket érinti.

A két betegség tüneteire és a felismerés jelentőségére dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája hívta fel a figyelmet.

Méhnyakrák - egyre fiatalabbakat érint

A méhnyakrák tipikusan az a betegség, amely évek alatt fejlődik ki, döntően, szinte kizárólag a HPV vírusfertőzés talaján. Hazánkban évente 1200-1400 új méhnyakrákos esetet fedeznek fel, leggyakrabban 30-35 éves kor közt, de sajnos egyre fiatalabbakat is érint a betegség. Mivel sokszor már előrehaladott állapotban fordulnak a nők orvoshoz, évente közel 400 nő hal meg méhnyakrák miatt.

A méhnyakráknak nagyon sokáig egyáltalán nincs tünete, és később is sokszor csak általánosabb jellegű tünetek jelentkeznek először. A panaszok általában akkor válnak feltűnővé, amikor a daganat nagyobbra nő és a környező szöveteket is érinti. Ezek az alábbiak lehetnek:

szokatlanul erős és hosszú menzesz,
rendellenes vérzés, például a menstruációk közti pecsételő vérzés,
vérzés a szexuális aktus közben vagy után,
alhasi fájdalom a szexuális aktus közben,
menopauza utáni vérzés,
szokatlan jellegű és szagú folyás,
vizelési és/vagy székelési problémák,
lábdagadás, ödéma,
medence- és deréktáji fájdalom.

A méhtestrák – 50 körül a leggyakoribb

A méhtestrák jellemzően a menopauza körüli években, 50 éves kor körül alakul ki a nőknél, bár minden életkorban előfordulhat. Alapvetően méhtestráknak neveznek két, eltérő betegséget: a méh nyálkahártyájából és a méh izomzatából induló daganatot, melyek közül az első jóval gyakoribb. A méhtestrák – a méhnyakrákkal szemben – korán jelentkező tünetekkel hívja fel magára a figyelmet, amelyek közt a legtipikusabb a rendellenes vérzés. Ilyen jellegű panaszok jelentkezhetnek:

a menopauzát követően megjelenő pecsételő, vagy erős, darabos vérzés,
két menstruáció közt jelentkező vérzés (még a menopauza előtti években),
erős, elhúzódó vérzés,
kellemetlen szagú hüvelyi folyás,
erős alhasi fájdalom, ami menstruációtól független is lehet.

A szűrés nagyon fontos, a tünetek ellenőrzése elengedhetetlen

A nőgyógyászati szűrővizsgálatot 20-21 éves kortól ajánlott évente beiktatni, ugyanis ennek kapcsán lehet kimutatni a méhnyakrákot és a rák megelőző állapotot, amiből később daganatos sejtek válhatnak.

A méhnyak-szűrés a méhnyak felszínéről levált sejtek mikroszkópos vizsgálata, amely a korai stádiumú méhnyakrák, valamint a rákmegelőző állapotok felismerését teszi lehetővé. Az eljárás olyan megnevezéseken is ismert, mint sejtkenet vizsgálat és citológiai vizsgálat, bár a páciensek leginkább csak szűrésként emlegetik – foglalja össze dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája. - A pozitív citológiai lelet azonban még nem egyenlő a méhnyakrák diagnózisával! Ebben az esetben további vizsgálatokra van szükség: a fennálló fertőzés kezelése után ismételt citológiára, kolposzkópiára, HPV-vizsgálatokra és HPV-tipizálásra, esetleges szövettani mintavételre. A méhtestrák diagnózisának felállításához szintén szükséges a hüvelyi vizsgálat, az Ultrahangvizsgálat és általában a mintavétel (biopszia) is. Ez utóbbi úgynevezett curettage, (méhkaparás) útján is történik. A méhnyakrák esetén tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni az évenkénti szűrés jelentőségét, és mindkét daganatfajta korai felismeréséhez elengedhetetlen, hogy a nők a gyanús tünetek esetén minél előbb forduljanak orvoshoz.

Forrás: Nőgyógyászati Központ

Címkék: méhnyakrák, méhtestrák